Szurkol is, meg grundol is, azaz groundhopperkedik

Bajnokcsapat a Kerületke

2021/05/17. - írta: pörgeszurkol

Egészen hihetetlenül jó érzés bajnoknak lenni, és még most is felfoghatatlan, hogy milyen ellenfelekkel találkozik majd a Kerület a következő szezonban. Tényleg hihetetlen.

Az NB III. 36. fordulójában a III. kerületi TVE a Videoton második csapatát fogadta. A tét nem volt kicsi: ha a Kerület nyer, vagy legalább annyi pontot szerez, mint a Mosonmagyaróvár a Tatabánya ellen, akkor bajnok, és feljut az NB II-be. Nem tudok ennél többet mondani felvezetőként, egyértelmű, hogy mennyire fontos találkozóról volt szó. A hangulatot fokozta, hogy ez volt fél évet követően a Kerületke első hazai meccse, amire kimehettek a szurkolók.

bajnokcsapat2.jpg

Fotó: Facebook/III. kerületi TVE

A találkozót megelőzően a járványügyi korlátozásoknak mindenben megfelelő bográcsozást szervezett egy kedves szurkoló a Kalap utcában, a pályával szemben. Ez megadta az alaphangot, bár nem nagyon kellett senkit külön meccshangulatba hozni, vélhetően minden kilátogató érezte, mi a tét. Ennek megfelelően a kezdésre szinte megtelt a lelátó, míg a vendégoldal felét ifisták töltötték meg, és még az utcáról is biztatta a csapatot egy-két tucat kint rekedt szurkoló.

img_0837.JPG

A Castrum-drapi mögött-mellett volt az utcaszektor, előtérben pedig az ifik egy része.

Az időjárás is ünnepre készült, reggel-délelőtt még esett az eső, délutánra kisütött a nap. Ehhez az ünnepi hangulathoz illeszkedett a játék képe is: a Kerület kezdett jobban, az első percektől kezdve támadólag lépett fel a csapat, aminek már a 13. percben meglett a gyümölcse. Ha jól emlékszem az első, de lehet, hogy a második óbudai szöglet után - ami egy kisszöglet volt - a visszapasszolt labdát Bori jó 20-22 méterről kegyetlenül bevarrta. Nem szeretem a kisszögleteket most sem, de ez egy jó példa volt arra, hogy néha bejön.

A 25. percig kellett várni a következő gólra: megint egy pontrúgás után jött a siker, a korábban egy ziccert kihagyó Rabatin remekül tekert a hálóban a 16-oson belülről, majd négy perccel később Czvitkovics csúsztatott a hálóba. Fél óra alatt eldőlt minden, de részben illendőségből, részben megilletődöttségből ekkor még maradtunk a sima szurkolásnál, "bajnokcsapat" bekiabálásra nem került sor a félidőben. A szünetre 3–0-ás hazai előnnyel mentek a csapatok, közben kiderült az is, hogy a vezetést szerző Mosonmagyaróvár ellen a Tatabánya fordított és 3–1-re vezetett. Ezzel lényegében minden eldőlt.

img_0836.JPG

Teltház!

Sokat elmond a tömegről, hogy a büfében úgy jutottam sörhöz, hogy már egy ismerőshöz álltam be a sorba, ennek ellenére éppen a második játékrész kezdőrúgására jutottam ki a csapolt Sopronival. Nem mondom, hogy a bográcsozás közben ivott Konrad nem esett jobban, de ebben a matiné-hangulatban ez is jól csúszott.

A második félidő elején Rabatin még egyszer eredményes volt, majd a hajrában egy szintén látványos góllal szépített a Vidi II, ezzel alakult ki a 4–1-es végeredmény (amúgy a Tatabánya végül 3–2-re nyert). A "bajnokcsapat, bajnokcsapat" rigmus a negyedik hazai gól után már rendszeresen szólt, a 90. perc végén pedig igazi fieszta kezdődött - előbb a pályán és a lelátón, aztán a Kalap utcában, a stadion előtt. Kint volt füst, pezsgő, játékos- és edződobálás, minden, ami egy rendes bajnokavatóhoz kell. Leírni nehéz, szerencsére készült róla több videó is, de visszanézni sem olyan, mint átélni. Bajnoknak lenni semmihez sem hasonlítható érzés!

De mégis szemléltetném, mekkora dolog ez a Kerületnek!

Ugye nem kell magyaráznom, hogy annak idején a Fradi vagy a Honvéd számára az NB II-es, vagy éppen a kizárt Győri ETO és a Pécs számára a megye egyes vagy az NB III-as bajnoki cím nem jelentett sokat. Ugyanígy a Kerület számára sem akkora dolog a 2000-es évek pokoljárásában begyűjtött BLSZ II-es és BLSZ I-es bajnoki cím. Viszont ez a klub története során hat alkalommal nyert országos bajnokságot, ebből a hatodikra tegnap, azaz 2021. május 16-án került sor. Ezelőtt 1996-ban az NB II-ben, a hatvanas években kétszer az akkor (is) országos harmadosztályban volt bajnok a Kerületke, valamint még az 1910-es években sikerült kétszer megnyerni a másodosztályt. Ezek mellett persze negyed- és harmadosztályú (utóbbit sikerült úgy is megnyerni, hogy csak területi szint volt) bajnoki címeket, sőt hadibajnokságot is begyűjtött a TVE, de ezek nem számítanak bele az igazi dicsőséglistába.

img_0843.JPG

Remélem érthető, hogy a katartikus ünneplés közben csak ilyen minőségű képre futotta. Szerencsére jelen volt több profi is, lásd nyitókép.

Talán az is elég, ha azt mondom, hogy utoljára 2000-ben, azaz 21 éve szerepelt a másodosztályban a csapat. Ennyit kellett várni a magyar foci térképére való visszatérésre. Pedig a Kerületke amúgy idevaló! Az első két osztályban 56 szezont töltött már el a csapat, ez lesz az 57., a másodosztályban pedig a 35. (nem számolva a két világháború alatti hadibajnokságokat). A harmadosztályban ezzel szemben "csak" 43 kiírást töltött el a klub, amatőr szinten pedig mindössze pár évet. Az 1887-ben alapított, a magyar profi labdarúgó-bajnokságokban 1902, tehát az alapítás óta részt vevő III. kerületi TVE helye a magyar bajnokság első két osztályának valamelyikében van. Ide 21 év után került vissza a csapat, óriási dolog tehát ez a bajnoki cím.

Nekem személy szerint is sokat jelent ez a siker: egészen eddig nem tudtam, milyen érzés bajnoknak lenni, a válogatott közelmúltbeli sikereihez lehet csak hasonlítani egy bajnoki címet, a kupagyőzelem nincs ennyire jó.

Amúgy pedig 2021/2022-es szezonban (is) az NB II. sokkal jobb lesz, mint az első osztály! Míg az NB I. egyik fele falvakból, a másik fele a négy nagy budapestiből fog állni (plusz Vidi, Loki és Zete), addig az NB II-ben Győrtől Békéscsabáig, Pécstől Miskolcig lehet utazni, és ott lesz még a Vasas, a Nyíregyháza vagy a Haladás, a felsorolást pedig még tovább lehetne folytatni.

Egészen elképesztő belegondolni, milyen ellenfelek ellen futhat ki a pályára következő szezonban a Kerületke, és milyen túrákra mehetünk szurkolóként. Ezzel együtt nekem is, és minden szurkolónak át kell állítania a gondolkodását: most már nem mi leszünk az esélyesek, nem a Kerület lesz a nagyobb múltú, nem idevaló, többre hivatott klub. Persze lesznek olyan meccsek, amikor igen, de általában nem. Meg kell szokni, hogy mind a pályán, mind a lelátón más szintű ellenfelekkel fogunk találkozni. Nem megbántva az elmúlt évek ellenfeleit, de egész egyszerűen óriási minőségi ugrás egy Gárdony, Tököl, Ménfőcsanak vagy éppen Andráshida után a Diósgyőrrel, a Haladással vagy a Vasassal bajnoki meccseket játszani. Új korszak kezdődik, avagy folytatódik egy régi: üdv újra 90-es évek, üdv újra magyar klubfoci!

Óbuda visszatért!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://porgegrundol.blog.hu/api/trackback/id/tr6116559768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása