A bajnokságban nincs megállás!

Kicsit feszülten vártam a Kerület Békéscsaba elleni meccsét: vajon sikerül folytatni a menetelést a bajnokságban, vagy a kupában elszenvedett csúfos vereség rányomja a bélyegét a csapatra? A Békéscsaba elindul felfelé, vagy még mindig olyan gyenge lesz, mint az eddigi eredmények alapján várható?

Nem éppen a legideálisabb meccsidőpont a szerda, de hazaira probléma nélkül ki tudtam érni biciklivel, sőt, olyan jól nyomtam, hogy a társaságomból még alig volt kint valaki, amikor 17:20 körül megérkeztem. A lelátó is foghíjas volt, csak a kezdés után telt meg úgy-ahogy, persze maradtak üres helyek bőven. Szerdán elnézhető.

A Békéscsaba érkezett Óbudára, utoljára az NB II-ben találkoztunk az együttessel, akkor itthon 4–3-ra sikerült nyerni egy hatalmas meccsen, Csabán viszont a 2–1-es vereség kiesést jelentett. Akár mumusnak is lehetne nevezni a csabai lila-fehéreket, 1997-ben egyetlen ponttal végeztek a Kerület előtt az NB I-ben, ezzel úszták meg az osztályozót. A Kerület a Diósgyőrrel találkozott és 2–1-es összesítéssel kiesett.

Nem sikerült a teljes csapatot lefotózni a pacsizásra menet, de az látszik, hogy már erősen sötédett a lefújásra.

Tavaly még a Békéscsaba II szerepelt az NB III. délkeleti csoportjában, elég harmatosan, bár a pályán végül bennmaradt a csapat, de a Békéscsaba NB II-es kiesése miatt a fakót lejjebb sorolták. Volt már harmadosztályú a Békéscsaba a közelmúltban, az utóbbi 58 évben összesen háromszor (2023/2024, illetve 2005/06 és 2007/08), mindannyiszor egyből, bajnokként visszajutott a másodosztályba. Erre idén elég kevés az esély, jóformán a tavalyi fakó szintjét hozzák eddig. Tulajdonképpen történelmi mélyponton van a békéscsabai futball, a klub elődjei még a negyvenes években jártak a harmadosztálynál alacsonyabb szinten, valamint a hatvanas években tartósabban is harmadosztályú volt az Előre, ezekhez mérhető a jelen.

Ezek fényében hatalmas tisztelet jár annak a két-három tucat csabainak, aki ellátogatott a meccsre, többen közülük tényleg Békésből érkeztek, nem Budapesten dolgoznak. Óriási! Pedig sok örömük ebben a meccsben sem volt. Őszintén sajnálom, hogy ennyire rossz a Békéscsaba - nem vagyok feltétlen híve a vidéki fellegvárazásnak, de az, hogy legalább egy NB II-es középcsapatot nem tudnak összehozni Békéscsabán, tényleg hihetetlen. Sőt, lassan az NB III. középmezőnye is elérendő cél lesz ott. Egy érdekes adat: a Békéscsaba az eddigi öt bajnokiján négyszer gólt sem tudott szerezni.

A Kerület kezdett jobban, az első negyedórában egyértelmű hazai fölény volt, több ziccert alakított ki a csapat, Gosztola a 14. percben szerezte meg a vezetést. A folytatásban fokozatosan leült a meccs, egy-két veszélyes támadása a vendégeknek is volt, de Hajagos ezúttal nagyon magabiztosan jött ki az indításokra, jól védett. Egy esetben nem rajta múlt, centikkel gurított mellé egy csabai, nem hiányoztak az ilyen jelenetek, de amúgy vállalható volt az első félidő, az egygólos előny kicsit ugyan kevésnek tűnt, de aggódni nem kellett.

Tíz perccel a második félidő kezdése után már volt min aggódni: gyatrán kezdte a játékrészt a Kerület, a Békéscsaba sokkal veszélyesebben futballozott, érett az egyenlítés. A Kerület kontrákban bízhatott, a 66. percben végre egy össze is jött, aminek a végén Hosszú lőtt a kapuba, 2–0.

A második gól megfogta a Csabát, talán még egyszer jutottak el a kapuig a vendégek, de az utolsó húsz percben nem kellett izgulni. Végülis mondhatjuk, hogy simán nyert a Kerület, de voltak necces periódusok, és nem volt egy túlságosan élvezhető meccs. De nem baj, a győzelem megvan, makulátlan a mérleg a bajnokságban. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy az öt legyőzött csapatból négy az utolsó öt helyezett között van a tabellán, egyedül a 15. Szegedi VSE nem került még sorra a tabella végéről. Élcsapattal nem találkozott még a Kerület, a Csepel az egyetlen olyan ellenfél, ami a felsőházban áll jelenleg. A következő ellenfél, a Vasas II sem túl acélos eddig, utána nehezebb falatok jönnek, bár a Gyulára egészen október végéig várni kell. Remélhetőleg akkor is a tabella első két helyezettje találkozik majd egymással.

A szerdai meccsen sajnos a dobozos Heineken jelentette a kínálat csúcsát a Soproni mellett, ezért inkább este söröztünk az Oázisban, ahol csapolt Pilsner van. Remek társaság jött össze, nagyjából a majosi bográcsozás óbudai közönsége, sőt, később az ottani vendéglátónk is befutott a Népligetből, ahol a Majos kapott egy zakót a Fradi II-től. Itt jobban szórakoztam, mint a meccsen, persze amíg győzelem társul a gyengébb játékhoz, addig engem ez nem zavar.