Teljessé vált a Csepel-szlalomom

Szerdán Budapest-kupán jártam a Papírgyári-pályán, ezzel mind az öt aktív csepeli futballpályán voltam már meccsen!

A Budapest-kupa első fordulója mindig tartogat izgalmakat egy grundhopper számára, ilyenkor akár BLSZ I-es csapatok is ellátogathatnak ritkán látott pályákra, valamint akár hétköznap, munka után is be lehet iktatni valami meccset olyan pályán, ahová egyébként hétvégén ilyen-olyan okból nehezebb eljutni. Meg persze nem ritkák a gólparádék és a nagy különbségű győzelmek sem a kupa első szakaszában. Idén is volt példa ezekből mindre.

Mielőtt azonban rátérek a szerdai meccsre, nézzük, miből áll a Csepel-szlalom!

Ma öt aktívan használt focipálya található a Csepel-sziget budapesti részén - pontosabban öt sporttelep, ezek többségén több grund áll a játékosok rendelkezésére, de nyilván nem fogom külön számolni az edzőpályákat akkor, amikor a meglátogatott helyszínekről van szó. Szóval öt aktív, labdarúgásra használt sporttelep van a XXI. kerületben, ezeken immár mind jártam meccsen.

Megkapó környezetben a Papírgyári-pálya.

A legnagyobb, legismertebb és legrelevánsabb természetesen a Béke téri Stadion, "a Csepel" otthona (hol Csepel SC, hol Csepel TC, mindegy is, a lényeg, hogy a négyszeres bajnok jogutódja, a ma NB III-as klub). Itt hat alkalommal jártam meccsen, először 2013-ban, utoljára viszont 2020-ban, ráadásul akkor nem is a Csepel volt a pályaválasztó, hanem az Újpest II, aki az ESMTK-t fogadta. Azóta több rangadót és a Kerület egyik fellépését is kihagytam, a novemberi Csepel–Kerületre mindenképp menni szándékozom (eddig egyetlen alkalommal, 2018-ban láttam a Kerületet a csepeli stadionban, akkor a jelenlegi vezetőedzőnk, Kaszai is betalált a 2–0-s siker alkalmával).

A Szabadkikötő-pályán kétszer jártam, egyszer a Kaposvár nyert ott 7–1-re, egyszer a Kerület 4–0-ra - ezekben a szezonokban még NB III-as volt a THSE, a blaszban nem is voltam itt meccsen. A maradék három sporttelep a Posztógyári-pálya, a Hollandi út és a Papírgyári-pálya - ezeken egy-egy alkalommal jártam meccsen, utoljára a Papírgyárnál, erről fog szólni a poszt.

Szóval Csepel, Papírgyári-pálya.

A sporttelep a Duna partján, a Gubacsi híd közvetlen közelében található, egy gyártelep szomszédságában - ahol az egykori Papírgyár működött. Az üzem részben még ma is megvan Dunapack néven, de láthatóan nem olyan kapacitással, mint a csúcson.

A pálya eredeti használója a Csepel Papírgyár nevű klub volt a második világháború után. Története tipikus, nagyon jól jellemzi a szocialista Magyarország iparához kötődő futballcsapatok életét: az 1950-es években országos másodosztályban is szerepelt a klub, majd főleg a budapesti I. osztályban játszott, néha elérve a harmadosztályt. Az 1980-as években már a BLSZ II-ben vegetált a csapat, majd 1986-ban megszűnt. Az utóbbi években a legmagasabb szinten a Csep-Gól játszott ezen a pályán, 2018 és 2022 között a BLSZ I-ben. Azóta blaszhármas, blasznégyes csapatok otthonául szolgál(t) a létesítmény, most is a Budapest Warriors volt a pályaválasztó, egy frissen alakult csapat. Emellett a Puebla is használja a pályát. 

A Budapest-kupa első fordulójában mindig találni érdekes párosításokat, itt például a BLSZ IV-es Budapest Warriors a BLSZ I-ben szereplő Mészöly Focisulit fogadta. Országos kettes, sőt, akár nagy verés, gólzápor is kinézett ezen a szerda délutánon. A 17 órás kezdés kicsit korai volt, persze örültem, hogy világosban megy le a meccs, így jobban szeretek új pályákra kijutni, viszont a munkából sem lóghattam el nagyon korán. Végül a Nemzetiig tekertem, onnan a HÉV besegített, így az első negyedóra végére estem be a Papírgyár mellé. Mint a helyszínre időben kiérő hoppertársamtól megtudtam, semmiről nem maradtam le, 0–0 volt még az állás.

A sporttelep még a Csep-Gól korszakát idézi, sárga-kék a színvilág, a feliratok is kint maradtak itt-ott. Tipikus Csepel ez a pálya, láthatóan dicsőbb múltra emlékeztet, de ma már bájosan lerohadt az egész, a háttérben meg ott a gyár és a panelek. Mondjuk a lelátóról nézve izgalmasabb a háttér: szinte rögtön a pálya mellett ott a Duna, de még a túloldal - Pesterzsébet - is igencsak közel van.

A meccs képe meglepő volt, nem látszott a három osztálynyi különbség, tartotta magát a Warriors, sőt, néhány veszélyes támadást is vezetett. Amikor már nagyon érett a meglepetés, akkor a Mészöly lecsapott és vezetést szerzett egy gyors akció végén. Nem tartott sokáig a vendégek öröme, a BWFC előbb egyenlített, majd a vezetést is megszerezte. Hihetetlen.

Ekkor még 10 perc volt hátra a félidőből, a Mészölynek ennyi elég volt a fordításhoz, a vezetőgól egy büntetőből született - előtte egy csúnya faultért járt szabadrúgás a vendégeknek, az ívelés közben eltüntették az MFS játékosát, jogosnak tűnt. 2–3 volt tehát az állás a félidőben.

Ebből lett a büntető.

Már az első játékrészben is kifigyeltünk egy-két vérmesebb rokont, a második félidőben már igazán szórakoztató volt a lelátó. Elsősorban a Mészöly ifjainak szülei, rokonai váltak egyre idegesebbé a Warriors vélt, vagy éppen valós (volt bőven mindkettőből) durva szabálytalanságait látva. Tudni kell, hogy a Warriors nagyrészt külföldiekből álló csapat, főleg afrikai származású játékosok és stábtagok adják a keretet, de néhány ukrán is akad köztük, valamint egy-két magyar is. Egymás között angolul beszéltek, de az edző a legfontosabb kifejezéseket kiválóan ismerte magyarul, így tudott reklamálni, sőt, egyszer veszekedni is a vendégek kispadjával. Imádnivaló jelenet volt, de az se volt utolsó, amikor az egyik néző angolul szólt rá a Warriorsra, hogy elég lesz a reklamálásból.

Sajnos a Hekk Sziget már nem üzemel, pedig milyen jól jött volna most.

Ez ugyanott készült, mint az előző fotó, csak a másik irányba nézve - ennyi a Duna a pályától.

Ahogy haladtunk előre, egyre inkább kijött a Mészöly fölénye. Már a 49. percben 2–4-re módosult az állás, után sorjáztak a vendég helyzetek, de kimaradt minden. A 69. percben Toscano Ortiz Elian Sandino második sárga lappal a kiállítás sorsára jutott. Egészen csodálatos volt, ahogy spanyolul szórta az átkait a sporira, sajnos csak annyit értettünk belőle, hogy "puta". 

Nem sokkal később már 5–2-re vezetett a Mészöly, egyszer még sikerült szépítenie a hazaiaknak, végül 3–6 lett a végeredmény. Rengeteg helyzetet hagyott ki a Mészöly a második félidőben, nem is volt elégedett az edző a játékosaival. Nem tudom, mennyire volt ez felforgatott keret, de a BLSZ I. listavezetőjétől valóban elég harmatos teljesítmény volt az első félidő, persze nézhetjük onnan is, hogy a BWFC szépen helyt állt. Azóta a TF elleni vereségének hála le is csúszott az első helyről a Mészöly a negyedosztályban, de hosszú még a szezon, ahogy a Budapest-kupa is: szeptember 30-ára is van kiírva meccs a sorozat első körében, a második fordulónak még se híre, se hamva. A Warriors négy forudló után veretlen a BLSZ IV-ben, a Gázgyár ellen ikszelt, háromszor nyert.