2026-ban Magyarországon nagyon meg kell becsülni az olyan sztorikat, amik nem egy futballcsapat megszűnéséről vagy vegetálásáról, hanem az újjáalakulásról szólnak. Most egy ilyet hozok nektek!

A Szentendrei-szigeten zártam a nyarat, jó választás volt Tahitótfalu utolsó nyári meccsnek.

Az NB III-ért vívott osztályozók befejeztével tényleg vége a szezonnak. Dunavarsányban néztem meg egy osztályozós visszavágót - a hangulatra nem lehetett panasz.

Sok más egyéb bajnoksággal egyetemben május utolsó hétvégéjén ért véget a küzdelem Pest megyében a másodosztály északi és déli csoportjában is. Mivel mindkét csoportban kint voltam egy-egy meccsen a zárófordulóban, így a beszámoló mellé egy kis körképet is hoztam!

Egészen csodálatos élményben volt részem a Pest megyei IV. osztály északi csoportjában - szinte már egy cseh alsóbb ligás meccs hangulatát idézte a közeg.

Egy kiváló napot koronázott meg a Kerület a dabasi meccs utolsó húsz percében. Ha máskor is elég a győzelemhez ennyi foci, nekem az is megfelel, nem kell 90 percen át jól játszani!

Ha nyert volna a Kerület Monoron, akkor tökéletessé nyilvánítanám ezt a vasárnapot, így sajnos csak majdnem lett az. 

Szépen keretbe foglaltam ezt az évet, ahogy az első idei bajnokim, úgy az utolsó is a Pest megyei első osztályban lejátszott, fagyoskodós meccs lett jó messze Budapesttől. 

Dunaharasztiban sem tudott nyerni a Kerület, bár nem is kapott ki. Egy újabb olyan meccs, amit nemhogy a feljutásért, de még a dobogóért küzdő csapatoknak is be kell húzni, nem sikerült.

Ha nem is sok helyen, de néhol előfordul a magyar alsóbb osztályokban, hogy hajóval/komppal a leggyorsabb eljutni a helyi csapat idegenbeli meccsére. Főleg Pest megyében találkozhatunk ilyen helyszínekkel.