Hetek óta változó idegességgel olvasom azoknak az idiótáknak a kommentjeit, akik teljesen random cikkek alatt fröcsögnek a meccsrejáró emberekre, és azt követelték, hogy vegyék el az emberek szórakozását. Most végre örülhetnek, szar lesz nekünk is. 

Természetesen nem vagyok vírustagadó, megértem és elfogadom a korlátozásokat, maszkban jártam meccsre és kocsmába (is), kerültem a tömeget, és nyilván támogattam, hogy ne lehessen telt ház a stadionokban, korlátozni kellett a befogadóképességet. Ezzel nagyjából jók is voltunk, a hétvégén egy egész meccsen (beszámoló még ma! */ITT is van/) és két második félidőn jártam összesen három pályán Budapesten a harmadosztályban és a negyedosztályban. Mondanom sem kell, óriási veszélynek voltam kitéve mindegyiken: szabad ég alatt, betartva a másfél méter távolságot, maszkban, szinte éreztem, ahogy a koronavírus megtámadja a szervezetem, rögtön arra gondoltam, hogy mindenki potenciális gyilkos, aki itt van, és aki ezt lehetővé teszi.

Szerencsére a metrópótló buszokat nem tiltják be, így ott lehet 150 ember egy 18 méter hosszú járművön zárt térben, de egy focipálya körül a szabad ég nem lehetnek 150-en, ez így van jól, így biztonságos!

Sajnos ahogyan azt megszokhattuk, két véglet létezik ebben az országban, ami jelen esetben a mindent lehet vagy semmit sem lehet. Pár hetet kellett volna kibírni a téli szünetig (megyei bajnokságokban sok helyen annyit sem), de nem, felfüggesztik az amatőr bajnokságokat és zárt kapus lesz minden egyéb meccs. A tavaszból kiindulva az MLSZ-ben még az is benne van, hogy NB II. sem lesz, az NB III. pedig szinte tuti ugrott, mert az hivatalosan amatőr. Őszintén szólva az pont nem érdekel, hogy van-e NB I., pont a foci lényegét veszik el már megint.

Szomorú vagyok, amiért továbbra is gyerekként kezelik az embereket az országban. Maszkban, távolságot tartva sem lehet amatőr meccsekre menni, inkább bezárnak mindent, az a tuti.

Remélem boldog mindenki, aki eddig folyamatosan a focimeccsek betiltását követelte, őszintén kívánom nekik, hogy soha ne legyen nagyobb örömük az életben ennél.