Több szempontból is prémiumra sikerült a szombati hopperkedésem, de persze lehet hiányérzetem most is.

Annyiszor elmondtam és leírtam már, hogy elegem volt a felcsúti fakó elleni idegenbeli meccsekből, és nem megyek ki többet ilyenre, hogy végül megint ott találtam magam a Pancho Aréna mögötti egyik edzőpályán vasárnap délelőtt. De legalább utána egy új pályát is megnéztem.

Hétvégén egyből két győri meccsen is jártam, és annak ellenére volt hangulatra és körítésre érdekesebb a megyei találkozó, hogy az én csapatom nem azon lépett pályára.

Remek körülmények között fogadhatja ellenfeleit a Kistarcsai VSC, kár, hogy ezt a megyei másodosztály utolsó helyén teheti, a bennmaradás nagyon halvány reményével.

Egy őszről elhalasztott megyei meccs volt az idei első bajnokim, a Pest megyei I. osztály roncsderbijén jártam.

Ritka alkalmat hozott december eleje, ezért még egy villanyfényes, műfüves pályán rendezett meccset is bevállaltam a hidegben.

Természetesen tudom, hogy a bányásznapot szeptember első vasárnapján tartják, ám nálam ez most csúszott egy hónapot: október első vasárnapjának délutánján két bányászcsapat otthonába is kilátogattam.

A hétvégén eggyel növeltem a Balaton környékén meglátogatott pályáim számát, a megyei kupa első fordulójára látogattam ki Balatonakalira.

Sajnos a Kerülettel nem tudtam érdekes túrára menni a Magyar Kupa első körében, viszont a kupahétvégén kijutottam a - papíron - legalacsonyabb szintű párosításra.

Lezajlottak az NB III-ért vívott osztályozók, a vártnál is simábban jutott fel a Csepel, Tatán igazi fiesztát teremtettek a fővárosi szurkolók.