Karnyújtásnyira a triplázástól a Gödöllő

Egy korábbról elhalasztott, szerdán pótolt bajnokin vált szinte biztossá a Gödöllő bajnoki címe a Pest megyei első osztályban.

Az utolsó előtti fordulóban rendezték Pest megye rangadóját, amin meglepően simán, 3–0-ra verte a Dunavarsány a Gödöllőt. Ezzel a varsányiak át is vették a vezetést tabellán a jobb gólkülönbségükkel, azonos pontszámmal. A dolog szépséghibája - mármint a Dunavarsány szemszögéből - , hogy a Dunavarsány 29, a Gödöllő viszont csak 28 meccset játszott le a 29. forduló végéig - a Gödöllő Perbál elleni találkozója maradt el áprilisban, ezt pótolták be szerdán.

Május 1-jén már láttam a Gödöllőt játszani, akkor a csapat tizenegyesekkel húzta be a Pest megyei kupát, előtte nem sokkal pedig az Amatőr kupát is elhódította. A bajnokságot legutóbb három éve nyerte meg, ám akkor osztályozón végül elbukta a feljutást, az előző két szezonban pedig a Dunaharaszti képében volt egy erősebb ellenfél a megyeiben - megjegyzem, idén a DMTK gond nélkül abszolválta a bennmaradást az NB III-ban, oda bekerülnie nehezebb volt. 

A mai Gödöllői SK 1991-es alapítású, de a klub lényegében az 1951-ben alapított Gödöllői Vasas utódja, noha azzal nem jogfolytonos. Ahogy elődje, úgy ez a klub is megjárta az országos másod- és harmadosztályt is, de a legtöbb a megyei bajnokságban töltötte el. Az (újjá)alapítása óta amúgy a megyei I. osztálynál alacsonyabb szinten nem járt a Gödöllő, viszont feljebb is elég régen: az utolsó NB III-as szezonja 2005/2006-ban volt, azaz ha sikerült feljutni, akkor éppen húsz év után térne vissza NB-s szintre a gödöllői foci. A város legmagasabban jegyzett csapata 1992 és 1996 között négy szezonon át NB II-es volt, ekkor a III. kerületi TVE-vel is találkozott: a mérleg 5-2-1 a Kerület javára, további érdekesség, hogy a Kerület első feljutásának évében esett ki végleg az NB II-ből a Gödöllői SK.

A Perbál történelme nem ennyire érdekes. Az 1960-as évek óta folyamatosan elindul valamelyik ligában a Zsámbéki-medencében található település csapata, három szezon kivételével a megyei bajnokságok valamelyik szintjén. A csúcs 1975 és 1978 között az NB III volt, itt akkoriban olyan klubokkal találkozhatott a Perbál, mint a Siófoki Bányász, az ESMTK vagy a BKV Előre. Azóta még a megye I. is magas szintnek számít a csapatnál, főleg a megyekettőben, néha a megyeháromban sikerült csak indulnia. Legutóbb 2023-ban jutott fel a megyei I. osztályba, ott tavaly még neccesen, idén már simán megragadt a csapat - most konkrétan biztosan a 4. helyen végez az utolsó körtől függetlenül, ami 45 év legjobb eredménye Perbálon.

Gödöllőn két komolyabb futballpálya is van, az egyik az egyetemé (sajnos a GEAC focicsapata 2021-ben megszűnt, de az egyetemi focipályán néha van meccs, például a Kartal játszott ott a megyeiben októberben), a másik pedig a Szűcs Lajos Sportcentrum, vagy korábbi nevén Táncsics Mihály utcai sporttelep. A Gödöllői SK utóbbit használja, itt játszott anno az NB II-ben is. Azóta persze változott a látképe, a klubház helyén például mobilkonténer van, egy új betonlelátó is épült, de a nyugati oldalon a kispadok és a lelátó is elég régi. A sporttelepen több műfüves pálya is található, szerdán is volt olyan, amit épp használtak. 

Szerencsére egy kis csúszással kezdődött a meccs, így mindössze öt percről maradtam le a késésem miatt. Biciklivel mentem, ami jó móka volt, Dunakeszi felől hátszélben, Fóton és Mogyoródon át közelítettem meg a pályát, viszont az utolsó pár kilométert nem mertem/akartam a 3-as úton megtenni, így Szentjakabnál letértem, és földutakon át értem el Gödöllő északnyugati végébe, távolságban talán nem is kerülő ez a főutakhoz képest. Egy darabig jól is haladtam a murván, de egy szakaszon sajnos a földút homokkal volt felszórva, ott nagyon megszenvedtem, ehhez terepbringa kellett volna, emiatt késtem. Annyi baj legyen, így is jót tekertem!

Belépő nincs, a büfé egyben egy pizzéria, de lehet ott kapni szendvicset is - 1600 forintba került egy doboz sör és a rántotthúsos zsemle együtt, korrekt. Csapolt sör nincs, dobozban Heineken, Soproni és Borsodi kapható, ebből utóbbira mentem rá. Még Mogyoródon vettem egy hideg Pilsnert, azt ittam meg előbb, nyilván ebben a sorrendben a Borsodi elég gyengusz volt a második félidőre, de legalább a biciklizésért tudtam magam jutalmazni valamivel.

Munkanap ide vagy oda, szép nézőszám jött össze, több százan voltunk. Több drapi is kint volt hazai oldalon, illetve dobolás és szurkolás is ment végig - a dobost felismertem a ceglédi kupadöntőről, sőt, egyik-másik zászló is jelen volt akkor. Persze most sokkal minőségibb szurkolás ment nagyobb táborral, nyilván a bajnokság fontosabb, meg nem is a megye másik végében jártunk.

Éppen az első gólra érkeztem meg, tizenegyesből szerzett vezetést a Gödöllő. Ezt követően óriási fölényben futballozott a hazai csapat, sorra hagyták ki a ziccereket: volt kapufa, volt, hogy egyedül vezette a csatár a kapura a labdát. A 28. percben sikerült nagy nehezen akciógólt is szerezni. A szünetig több találat nem született, a Perbálnak egy szava sem lehetett volna, ha 2–0 helyett 6–0 az állás a félidőben. 

Ezek után gála helyett egy meglehetősen feszült és kiegyenlített második félidő következett, közben még az időjárás is ránk ijesztett egy kis esővel, ami szerencsére nem volt tartós, a szélben viszont a 17 fok is kezdett kevéssé válni, még szerencse, hogy haza már vonattal mentem.

A Perbál a 62. percben szépített, utána vált igazán feszültté a meccs - azt nem mondom, hogy kapuja elég szögezte volna a Gödöllőt a vendégcsapat, de volt pár izgalmas szituáció, a Gödöllő pedig közel sem tudott annyi helyzetet kialakítani, mint az első félidőben.

A 87. percben a perbáliak egyik játékosát kiállította a játékvezető, ráadásul egy olyan szituációban, ami után a vendégek jöhettek szabadrúgással. Nem is látta a társaságból senki, pontosan mi történt, de valószínűleg Brkic nem reagált valami jól az ellene elkövetett szabálytalanságra. A szabadrúgásból nem lett semmi, de előtt két percig a pályán reklamált a Perbál edzője. Ennek ellenére a spori hosszabbítás nélkül, 90 perc után lefújta a meccset. A végén még volt egy kisebb kakaskodás, de hamar csitultak a kedélyek - igaz, még a rendezők is megindultak a játéktérre! 

2–1-es győzelmével féllábbal bajnok a Gödöllő, nagy ünneplésbe is kezdtek a szurkolók a csapattal, valami pirotechnika is előkerült, de azt már csak hallottam kifelé - volt, aki még korainak tartotta az ünneplést, de én elhamarkodottnak nem mondanám. A Gödöllő azt a Budakalászt fogadja vasárnap, akinek a bennmaradása már biztos, de 21 pontjával a mezőny végéhez tartozik. Akár az idei, akár az előző pár szezon alapján is azt lehet mondani, hogy a kalásziaknak már az is nagy siker, hogy több fordulóval a vége előtt biztossá vált a bennmaradás. Ezen a meccsen egy pont is elég a bajnoki címhez a Gödöllőnek, míg a Dunavarsány a bronzérmes Pilishez utazik. Többek között azért is szeretjük annyian a labdarúgást, mert bármi megtörténhet benne, de a Gödöllő be fogja húzni ezt a bajnokságot - az osztályozó már más kérdés.