Elfogytunk

Küszködött a Kerület, de a meccs végére esélye sem maradt a pontszerzésre a Bicske ellen. 

Eredetileg úgy terveztem ezt a hétvégét, hogy eggyel csökkentem azon budai focipályák számát, ahol még nem jártam meccsen. Sajnos a szombati terveimet elmosta az eső, ettől még a tágabban vett hétvégén voltam meccsen a Kerület aktuális fellépésén kívül is: pénteken az Újpest–ETO-n jártam, sok örömöm nem volt a meccsben.

Tényleg a játékvezető lecserélése volt a legizgalmasabb történés - mármint a pályán, a lelátón a szülinapi pirózás ütött, az legalább magas színvonalat képviselt -, csak néhány helyzete akadt az Újpestnek, de párszor a Győr is veszélyeztetett. Egyébként nagyjából 500 meccset láttam élőben, a helyszínen, ezeken egyetlen alkalommal sem fordult elő bírócsere. Tévében ki tudja, hány mérkőzést láttam már, onnan sem rémlik egy ilyen eset sem (az élővel ellentétben ezt azért nem merem kizárni, nem emlékszem mindenre), szóval legalább láttam valami unikálisat.

De térjünk vissza Budára! A Bicske volt a Kerület ellenfele, a listavezető, akit viszont a kupából mi ejtettünk ki. Ha már a kupameccs: jó viszonyt ápolnak a Kerület és a Bicske szurkolói, de én nagyon örülök neki, hogy külön, a lelátó másik végén kaptak helyet a bicskeiek. Nem a szurkolók miatt, velük semmi bajom, a kupameccs emléke viszont még kísért: akkor egy maroknyi WAG és anyuka vállalhatatlanul suttyó stílusban tett lényegében mindenre és mindenkire megjegyzéseket, belekötve mindenkibe. Közülünk sajnos senki nem küldte el őket úgy igazán rendesen a qrva anyjukba, pedig ezt érdemelték volna - páran azért odaszóltak, én nem ittam hozzá eleget. Most egyáltalán nem ittam, mégis örülök neki, hogy nem tesztelték a türelmünket, lassan két hónap távlatában is fel tud még idegesíteni ez a történet, most így visszanézve lehet, ezért sem írtam egy bekezdésnél többet akkor a meccsről, mondjuk eleve két kupameccset sűrítettem abba a posztba.

Apropó sör: ne aggódjatok, nem fogadtam absztinenciát, csak Érden sok volt a nem jó minőségű sörből (mármint nem a klub adott rossz vagy romlott sört, egyszerűen a Heineken és a Dreher rossz minőségű), ezért ezen a héten úgy voltam vele, hogy csak akkor iszok, ha tudok rendesen és jót. Így Újpesten és vasárnap Óbudán is teljesen szárazon hoztam le a meccseket, érdekes élmény, bár hazai pályán gyakrabban fordul ez elő velem, mint idegenben - a Soproniról tényleg nem nehéz lemondani, ha meg nem viszek magammal kintre sört és/vagy nem megyek kocsmázni a meccs előtt, akkor már meg is van a száraz meccs! Dorogra már nem tervezek józan túrát, ez a kis kihagyás viszont egész jólesett.

Vasárnap bubival mentem a meccsre. Sajnos nem az igazi, hiszen lerakni ugyanott tudom, ahol az 1-esről is leszállnék a pályához legközelebb, a rendelőnél. Remélem a legközelebbi nagy bővítéskor kiviszik a Hévízi útig a bubit, a legtökéletesebb megközelítési mód lenne. Két percet sikerült késnem, nem maradtam le semmiről.

Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, sajnos komoly óbudai helyzetek nélkül. Küzdelmes, de nem éppen szórakoztató meccset láttunk addig, de a hangulat jó volt, a szurkolás is szépen szólt, meg persze hamar elkezdődött a gyűlölködés a játékvezetőre, ezt sör nélkül is könnyű élvezni.

Miután a szünetben kitárgyaltuk a fakó BLSZ IV-es menetelését, jött a hidegzuhany az 55. percben: egy szöglet után Tischler úgy fejelt a hosszúba, ahogyan egy NB I-es spíler tud, 1–0 oda. Ezután volt egy jó 5-10 perce a Kerületnek, tényleg sikerült beszorítani a Bicskét, jöttek a helyzetek, sőt, egy gól is Barczi remek passza és Vankó beadása után, de az addig amúgy jól lengető spori beintette a lest. Nem hiszem el neki, hogy az volt!

Sajnos az utolsó fél órára egyszerűen elfogyott a Kerület. Páran Barczit szemelték ki a közönségből, de rajta legfeljebb azért látszott jobban a kimerültség, mert addig aktívabb volt a többieknél. A csereként beálló Szabó és Hegyi ugyan lendületesebben játszottak, de nem tudták megváltani a világot. Sajnos teljesen szétesett a csapat a végére, egy bicskei kirúgás után született meg a vendégek második gólja, később pedig Hajagos bravúrja is kellett ahhoz, hogy ne legyen nagyobb a különbség.

Jobb híján azzal szórakoztunk - a játékvezető szidalmazása mellett -, hogy megtaláltuk a Bicske 27-esét, a szünetben beálló Molnárt, aki egészen hasonlít Harry Kane-re. Valljuk be, Kane és Tischler együtt már sok volt a Kerületnek, nincs mit tenni.

Már a szezon eleje óta aggasztó, hogy szűk a Kerület kerete, azóta sérülések is tetézték a bajt. Ennek ellenére a szeptember eddig nagyon jól sikerült, viszont most elfogyott a csapat. A pályán lévők nem bírták végig, csere meg nem volt elég. Kellemetlen, remélem Dorogon jobban nézünk majd ki.

Úgy fest, a politikailag megfelelő háttérrel és "befektetőkkel" bővelkedő Bicske komolyan gondolja a feljutást, 9 forduló után jelentős, 8 pontos előnye van a csapatnak az élen. A második helyen még mindig az Érd áll, pedig most is kikapott, a mezőny viszont brutálisan sűrű: a 10. Budaörs három ponttal van csak lemaradva az Érdtől. A Veszprém, a Dorog, a Felcsút II, a Mosonmagyaróvár és a Kerület van benne ebben a bolyban (nem sorrendben írva), azaz a dorogi meccs minden szempontból kiemelt fontosságú lesz, egy győzelemmel akár a második hely is meglehet.