Megint egy nehezen megszerzett, és ettől még inkább édes sikeren van túl a Kerület.

Ha nem is sok helyen, de néhol előfordul a magyar alsóbb osztályokban, hogy hajóval/komppal a leggyorsabb eljutni a helyi csapat idegenbeli meccsére. Főleg Pest megyében találkozhatunk ilyen helyszínekkel.

Egészen különleges helyszínen jártam meccsen a hétvégén, ahol több kultúrkör is találkozik, de igazából az egészet belengi a Monarchia szelleme.

Sajnos az első komolyabban vehető ellenféltől egyből kikapott a Kerület, pedig ez a meccs sem indult rosszul. 

Szerdán abszolút kupameccset idéző hangulatban, simán, de kicsit azért mégis döcögősen nyert a Kerület Kunszentmártonban.

Mozgalmas kupaszombaton vagyok túl, és csak megerősítést nyert a korábbi véleményem: a Magyar Kupa első egy-két fordulója a szezon legjobb része. 

Magának tette nehézzé a szezonkezdést a Kerület, de végülis kit érdekel, ha végül megvan a három pont? Győzelem az első fordulóban!

Évek óta először bizakodó vagyok egy NB III-as szezon előtt: az egy dolog, hogy végre új ellenfelekkel találkozhatok Kerület-szurkolóként, de emellett kevesebb az olyan potens csapat a csoportban, aki a feljutást célozná meg. Ráadásul első blikkre erősödött is a keret, szóval sok a pozitív előjel.

Miközben a 15 éve regnáló rendszer le sem tudná magáról mosni a "stadionépítő" jelzőt (használjuk ezt akár pozitív, akár negatív kontextusban), hivatali idejében számos pályát tettek tönkre állami asszisztálással, néha aktív segítséggel. A posztban csak a budapesti grundokkal foglalkozom, de kommentben jöhetnek vidéki példák is, ha vannak.

Nem túl szép az idei nyár az óbudai foci életében, bár ha nagyon akarjuk, láthatunk pozitívumokat is.