Legalábbis Prágában, ahol 24 órán belül három fakót is láttam vereséget szenvedni - a legnagyobb örömömre. 

Ez a poszt részben meccsbeszámoló, részben az NB III végeredményének értékelése.

Ahogy az várható volt, feszült meccset hozott a Nagytétényi Kohász és az Ikarus BSE találkozója a BLSZ II. utolsó előtti fordulójában. A végére már egy másik meccs megfelelő alakulása fontosabb volt mindkét csapat szurkolóinak, mint az, ami a pályán történik, aztán a végén jött a dráma.

Mindig öröm olyan klubokkal találkozni a magyar labdarúgás legalsóbb szintjein, amik nem a megszűnés szélén táncolnak, és nem is egy korábbi nagy csapat maradványaként vannak jelen.

Az UFC. Nem is gondoltuk volna sokáig, de mostanra sokan már azt se tudják, mi az. Aki meg tudja, már az is legtöbbször rákérdez, hogy melyik. Mert „ugye” van az eredeti, az igazi UFC, az Újlaki Futball Club. Tudod, a Minarik Ede, ott forgatták! Nem mellesleg Hidegkuti Nándi bácsi…

Február második hétvégéjén éppen ideje volt már az első idei meccsemnek. Erre végül a Budapest-kupában került sor, rögtön egy új pályát avatva, és kiváló kocsmákat kipróbálva!

Biztosan bennetek is gyakran felmerült már a kérdés egy-egy meccs előtt vagy után: hol tudnék meginni egy sört? Nyilván nem a saját csapatod pályája környékén jön ez elő, de idegenben, vagy hopperkedés közben már sokkal inkább előfordulhat, hogy útmutatásra lesz szükséged. Ebben segíthet ez a poszt!

Nagyon régi adósságom volt már a BEAC Mérnök utcai pályájának meglátogatása, erre végül szombaton, a Margitszigeti FC elleni meccsen kerítettem sort.

Kettő meccsbeszámoló egy posztban a szombati napomról.

Sajnos a Kerülettel nem tudtam érdekes túrára menni a Magyar Kupa első körében, viszont a kupahétvégén kijutottam a - papíron - legalacsonyabb szintű párosításra.