Véget ért az Európa-bajnokság, a magyar válogatott kiválóan állta a sarat, a bosszantó angolok végül hazai pályán elbuktak, a számomra mindig szimpatikus olaszok nyerték a tornát. Szinte minden tökéletes, mégsem tudom csak pozitív érzésekkel zárni az Eb-t, és nem csak a rendkívül idegesítő térdelés…

Én nem. Kifejtettem bővebben, hogy mire gondolok. Természetesen nem arra, hogy soha nem nézek külföldi meccseket. Nézek, néztem ma is (végre!), és vannak számomra szimpatikus és kevésbé szimpatikus külföldi klubok, sőt, kedvencem is van köztük. Egyébként is azt gondolom, hogy úgy van értelme…