Több mint egy hónapja állt le a magyar labdarúgás a koronavírus-járvány miatt. Ennyi idő éppen elég volt számos teóriához az újrakezdéssel kapcsolatban, ráadásul ezen a héten már több európai országból érkeztek jó hírek, sőt, az MLSZ is megszólalt az ügyben.
Közel egy hónapig tartott, mire konkrétumok fogalmazódtak meg a folytatással kapcsolatban: az NB I. vagy folytatódik június 13-áig, vagy lefújják az egészet. Legkorábban a kijárási korlátozások enyhítése után három héttel indulhat újra a bajnokság, tehát május 23-áig kell enyhülnie a korlátozásoknak, vagy a bajnokságnak vége. Ebben esetben biztosan nem lesz kieső, de lehet, hogy bővítik is a mezőnyt 14-re.
A nemzetközi kupaindulás szintén nyitott kérdés, érdekes híreket is hallani már erről. Lehet, hogy a koefficiensek alapján lesznek az indulók, lehet, hogy a bajnoki végeredmény (vagy éppen csonka-végeredmény) alapján. Valószínűleg mindenhol törekedni fognak a rendes befejezésre és a nemzetközi kupaindulók megszokott kijelölésére, erre számítok itthon is.
Na de mi lesz az alsóbb osztályokkal?
Úgy tűnik, ez a kérdés kevésbé izgatja az MLSZ-t, majd lesz valahogy. Kicsit szofisztikáltabban, de ez a hivatalos álláspont, pedig engem jobban érdekelne az NB III. folytatása, mint az első osztályé. Oké, ezzel a véleményemmel biztosan kisebbségben vagyok, de elég sok embert érint és érdekel a másod- és harmadosztály folytatása. Az MLSZ-t viszont nem annyira.
Azt hiszem, hogy nem merész tipp a részemről, hogy a negyedosztálynak és az attól lejjebb lévő bajnokságoknak vége. Hogy miként fogják megoldani a kiesés és a feljutás kérdését, az más tészta, kicsit lejjebb részben erre is fogok tenni javaslatot. Ezen a szinten nem opció a szerda-szombat ritmus, de eleve a nyár közepén rendezett bajnoki is elég necces megoldás, ráadásul ezekből a bajnokságból van a legtöbb hátra, alig kezdték el a tavaszi szezont.
Nem mostanában fogunk ilyet újra látni...
Az NB III. esetében hasonló a helyzet, sok a félamatőr vagy teljesen amatőr csapat, és itt az őszre előre hozott fordulókkal együtt is csak négy kör ment le a tavaszi szezonból. Nagyon nehéz lenne megoldani, hogy befejezzék a bajnokságot, hiszen tizenegy fordulót kéne valahogy lejátszani úgy, hogy jobb esetben is május végén folytatódhatnának a küzdelmek.
A Középcsoportban talán egyértelmű, hogy a Pécsi MFC akar és fog feljutni, de nyugaton három pont a különbség a dobogós csapatok között, és egy ponttal vezet az Érd a Kerület előtt. Keleten pontazonosság van az élen, és két ponttal van lemaradva a harmadik helyezett az elsőtől. Mondanám, hogy ilyen körülmények között egész egyszerűen nem lehet feljutókat hirdetni, de látva a többi sportágban (gondolok itt különösen a kézilabdára) történteket, meg egyáltalán ismerve a magyar viszonyokat, semmi sem lehetetlen.
S akkor még a kiesőkről nem is volt szó: a kizárt Ózdon kívül senki sincs behozhatatlan hátrányban, de reálisan nézve mindhárom csoport utolsó két helyezettjét tekinthetjük biztos kiesőnek. Még így is maradt négy hely –már amennyiben lesz tíz feljutó a megyeiből, ami szintén nem biztos–, de innentől kezdve megint pontazonosság, vagy egy-két pont döntene, tehát normálisan itt sem lehet végeredményt hirdetni.
Az persze még mindig opció, hogy minden bajnokságot félbeszakítanak, és akkor se bajnokok, se kiesők nem lesznek, esetlegesen az NB I. mezőnyét bővítik.A nemzetközi indulás meg legyen az UEFA gondja.
Oké, de ha így döntenek, mi lesz az NB II-vel és az NB III-al? A Balmazújváros és az Ózd helyett nem lesz új induló? Vagy itt akkor lesznek feljutók? De milyen alapon? Tényleg meghúzzák a vonalat 30 helyett 19 forduló után úgy, hogy egy pont vagy a jobb gólkülönbség dönt?
Számos nyitott kérdés áll előttünk, de az MLSZ (sokszor megérdemelt) ekézése mellett be kell látni, hogy nem egyszerű dönteni. Az NB II-ből és az NB III-ból egyaránt tizenegy (11) forduló van hátra, ez hétközi meccsek nélkül megoldhatatlan feladat. A másodosztályban bevett gyakorlat a szerda-szombat ritmus, az NB III-ban már nehezebb lenne átvinni, ezen a szinten számos amatőr játékos focizik.
Persze az sem kizárt, hogy az első két osztályt fejezik be, és onnan lefelé szakítják félbe a bajnokságokat, de ez nagyjából 8-10 csapattal (a mezőny negyede-ötöde) lenne égbekiáltóan igazságtalan megoldás. Igaz, ott van a kézilabda vagy jégkorong példának arra, hogy az igazságosság nem érdekel senkit az érintetteken kívül...
Megoldási javaslatok a folytatásra
A kérdésfeltevések és az okoskodás mellett jogos felvetés, hogy álljak elő valami ötlettel. Elsőre azt tudom mondani, hogy bárhogyan is, de játsszák le a hátralévő meccseket az első három osztályban, ugyanis ez az egyetlen korrekt és igazságos megoldás.
Sajnos reális, sőt, talán reálisabb forgatókönyv, hogy nem lehet végigjátszani a bajnokságokat. Ez főleg az NB III-ban generálna sok vitát és okozna káoszt. Matematikailag ugyan egyik osztályban sem dőlt el semmi, de az NB I-ben és az NB II-ben reálisan nézve legfeljebb egy-egy kieső nem egyértelmű.
Az első osztályban a Fradi előnye még kevesebb lejátszott meccsel is jelentős a Fehérvár előtt, a Mezőkövesd harmadik helye biztos. A negyedik hely nyitott kérdés, de a Magyar Kupában három vagy öt meccset kell csak lejátszani, ha pedig a Mezőkövesd vagy a Vidi győzne, akkor oda lehet adni a másik döntősnek (MTK vagy Honvéd) az EL-indulás jogát, ezzel rövidre is zárjuk a kérdést: a negyediktől a tizedik helyig mindegy, ki hányadik. A Kaposvár kiesése egyértelmű, maradt a ZTE problémája. A zalaiak csak a kevesebb győzelmük miatt kiesők, és a hetedik hely is csak három pontra van tőlük.
Két értelmes lehetőséget látok: vagy fújják le a bajnokságot a 22. forduló eredményeivel, hiszen akkor már mindenki játszott mindenkivel oda-vissza, kivéve a Fradi egy-egy meccsét a Lokival és az Újpesttel. Elől semmi nem változna, hátul pedig még nagyobb is volt a ZTE hátránya, így a kiesésük egyértelmű lenne. A másik opció, hogy a Zalaegerszeg játsszon osztályozót az NB II. harmadik helyén álló Vasassal.
Ez utóbbi rögtön két problémát oldana meg: ugyan az NB II-ben az MTK és a Budafok előnye tetemes, de a Vasas szurkolói bizonyára nem örülnének, ha így csúszna le a csapat a feljutásról, elvégre be lehet hozni hét pontot is. Osztályozó az ő lelküknek is jót tenne, és a ZTE-nek is megadná az esélyt a bennmaradásra.
A másodosztályban a kiesés kérdését rövidre lehetne zárni azzal, hogy a Tiszakécske hátránya négy pont a Haladás mögött, szóval essenek ki és kész (a Vác bennmaradására csak matematikai esély van, a Balmazújváros megszűnt). Nem lenne igazságos, de szerintem beleférne, a rájátszás megoldása ugyanis elég nehézkes lenne a mezőny sűrűsége miatt, három feljutó pedig biztosan lenne az NB III-ból.
Az NB III. már nagyobb falat: ahogyan írtam, a feljutás két csoportban teljesen nyitott, középen elég megkérdezni, hogy a négy ponttal lemaradt Szentlőrinc fel akar-e jutni (erős a gyanúm a nemleges válaszra), ha nem, mehet is a Pécs, a harmadik Monor hátránya tíz pont. Nyugaton és keleten egy-egy háromcsapatos rájátszást tartanék a legjobb megoldásnak: nyugaton nagyon elhúzott az első három csapat (Érd 42, III. kerületi TVE 41, Lipót 39 pont, a negyedik helyezettnek 30 pontja van), de keleten is hat pont a negyedik Sényő hátránya az első hely (DEAC és Füzesgyarmat 38-38 pont, Cegléd 36, Sényő 32) mögött, így szerintem vállalható lenne ez a megoldás. Természetesen ha mindhárom csoportban ugyanúgy akarunk dönteni, akkor lehet középen is ilyen minitorna, ezen ne múljon, de mindenképpen ezt a dobogós rájátszást tartom a helyes döntésnek, főleg úgy, hogy a végigjátszásra ebben az osztályban kicsi az esély.
A kiesés nehezebb ügy, bár nyugaton a Hévíz és a Balatonlelle, középen a Kelen és a Dunaharaszti, keleten pedig a kizárt Ózd mellett a DVTK II. és a Hatvan hátránya is jelentős (hat-tíz pontokról van szó úgy, hogy nem számoltam a legrosszabb 13. helyezettel), tehát tulajdonképpen hét kieső megvan. A neheze itt jön, mert kell még három búcsúzó, már amennyiben lesz feljutó vagy elég feljutó a megyeiből.
Nyugaton például két pont a különbség a 10. Bicske és a már kieső, 14. Fehérvár II. között, de középen a 11-14., míg keleten a 10-13. helyezett között sűrű a mezőny, így pedig igazságosan nem lehet eldönteni játék nélkül a maradék három kieső sorsát. Összesen ennyi csapat nem tud egymással osztályozót játszani, esetleg az jöhet szóba, hogy az Ózdon felül mindhárom csoportból lesz két-két kieső (a fent említett csapatok), a maradék egy helyért pedig az érintett négy-négy csapat osztályozózik, nyugaton pedig örülhet a Bicske, hogy kimarad ebből, így az egységesség jegyében mindenhol négy résztvevője legyen a minitornának (vagy nyugaton lesz öt, ha ez a szempont nem lényeges).
Azzal, hogy a három csoportban a feljutásért és a kiesők elosztásáért osztályozókat rendeznének, meg lehetne oldani az NB III. igazságos, korrekt befejezését anélkül, hogy akár június 30-a után játszani kellene, akár hétköznap kellene fociznia amatőr játékosoknak. Erre persze csak akkor kerülne sor, ha június 13-áig folytatódhatnak a bajnokságok.
Fentebb utaltam rá, hogy az amatőr bajnokságokban, tehát a negyedosztályban és onnan lefelé esélytelen a folytatás. Egységes megoldást nehéz találni, a legegyszerűbb talán az lenne, ha minden megyében (és Budapesten) külön-külön döntenék el -az érintett csapatok szándékainak ismeretében-, hogy kiket delegálnak a szokásos osztályozóra. A tabella alapján Borsod, Budapest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Tolna esetében biztosan, esetlegesen Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében lesznek viták, valamint ott van még Somogy, Vas és Zala, ahol a tabella alapján necces a helyzet, de várhatóan nem akar minden érintett feljutni. Mint látható, ez egy nehéz helyzet, de a gordiuszi csomó olyan módú átvágását, hogy az NB III-ból nem lesz kieső és a megyeiből nem lesz feljutó, semmiképpen sem tartanám jó ötletnek, ugyanis legalább 6-8 csapat van, aki nemcsak biztosan vállalná az NB III-at, hanem kifejezett célja is a feljutás, ráadásul az Ózd megszűnése miatt nem is teljes a harmadosztály mezőnye.
Az érintett klubok szándékainak ismerete nélkül mélyebben nem akarok ebbe belemenni, de várhatóan lesz öt-hét olyan megye, ahonnan senki nem akar feljutni, és mint láttuk, öt-nyolc olyan csoport van, ahonnan több jelölt is elképzelhető. Adja magát, hogy egyes megyékből többen indulhassanak az osztályozókon, míg máshonnan senki, de ezt csak az érintettek megkérdezése után szabadna megcsinálni. Ha ez nem játszik, akkor egymás elleni minirájátszásokkal lehetne dönteni az olyan vitás bajnokságban, mint Budapest vagy Győr-Moson-Sopron.
A megyei (és budapesti) másodosztály, illetve a még alsóbb szintek sorsa talán már tényleg az ügyeletes szövetségek dolga, ebbe nem ástam bele magam. Gyanítom, hogy szinte mindenhol vannak kilátástalanul utolsó és nagy előnnyel vezető csapatok, így akár a kiesés-feljutás kérdése sem gond, de az sem lenne katasztrófa, ha itt a jelenlegi mezőny folytatná jövőre is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
totii 2020.04.26. 20:41:32
Én mondjuk létrehoznék egy új osztályt, az NB I/B-t 12 csapattal (az NB II 1eleje, illetve az NB I kiesői), az NB II-t szintén 12 csapatosra változtatnám (a maradék 7 - ugye most csak 19-en vannak -, a 3 NB III-as bajnok és a két legjobb második), az NB III-ban meg indulnának a többiek, illetve a megyei első osztályok feljutni kívánó éllovasaival lehetne kialakítani három 14-16 csapatos osztályt, amit év végén 12-esre csökkenne - így az első négy osztályban ugyanaz a lebonyolítás (természetesen rájátszásos) lenne.
CCnick 2020.04.27. 11:57:08