Így néznek ki a megyei bajnokságok a tao és a koronavírus árnyékában

Nehéz helyzetben van a magyar amatőr labdarúgás: évről évre egyre kevesebb csapat versenyez az alsóbb osztályokban, alig maradt olyan megye, ahol van negyedosztály, azaz lassan megszűnik Magyarországon a hetedosztály is, esetleg Budapestre korlátozódik (jelenleg Pest és Somogy megye még tartja magát). Ezen a labdarúgásra öntött irgalmatlan mennyiségű pénz nem segít, sőt, a megyei első osztályokat inkább tönkreteszi. Lehet erre mondani, hogy kit érdekel, de ha nincs megfelelő alap, akkor nem lehet mire építkezni, különben is az amatőr foci adja a sportág lelkét.

Sorolhatnám a magyar klubfutball problémáit (nem elhallgatva a pozitívumokat, mint például az infrastruktúra), de a legnagyobb baj az utánpótlásban van: egyre kevesebb gyerek akar focizni, egyre kisebb a bázis, amiből meríteni lehetne, ami van, azt is főleg az akadémiák szívják fel. Emiatt nagyobb múltú klubok képtelenek magasabb osztályba lépni, mert nincs elég utánpótláscsapatuk. Az MLSZ ráadásul nem minőségi, csak mennyiségi elvárást fogalmaz meg, így az sem ritka, hogy névlegesen összeszedett, vagy a riválisoktól (tao-pénzekkel) elcsábított fiatalokkal feltöltött csapatok küzdenek egymással az utánpótlás-bajnokságokban. Nem csoda, hogy ezek a bajnokságok tele vannak komolytalan eredményekkel.

Jól fogalmazta meg az egyik (nem véletlenül meg nem nevezett) megyei csapat elnöke: ha majd megszűnik a tao, normalizálódnak a viszonyok a bajnokságban. Ez a mondat nemcsak bármelyik megyei csoportra igaz, hanem még az NB I-re is. Tao nélkül mikor lenne NB I-es a Felcsút vagy a Kisvárda?

Mondanám, hogy klasszik megyei hangulat Budakalászon, de a maszk miatt azért egyértelmű, hogy 2020-at írunk.

Ezek után csak hab a tortán, hogy az amatőr focit sokkal inkább szétzilálta a koronavírus, mint a profi ligákat. Tavasszal ugyan szinte mindent maga alá gyűrt a járvány, ősszel már hellyel-közzel sikeresen lebonyolították az első három osztály küzdelmeit. Persze voltak komoly gondok még az NB I-ben is (lásd az Újpest esetét), illetve a szabályozás összevisszasága sem segítette a csapatokat, mégis az őszi szezon végére letisztult a kép. Az amatőr ligákban már nem ilyen egyszerű a helyzet: az NB III. viszonylag magas követelményei miatt (a harmadosztály szereplőinek zöme amatőr klub, az MLSZ is amatőr bajnokságként tartja számon, közben az indulási feltételek miatt profi működést és jó anyagi helyzetet követel meg a csapatoktól ez a liga) eddig is nehéz helyzetben voltak a megyei bajnokságok élcsapatai, ha fel akartak jutni. Erre az egészre jött rá a koronavírus.

A negyedosztály 19 csoportja (Békés megyében nem indult el a megyei első osztály ebben a formában, erről kicsit bővebben is írok lejjebb) közül egy sincs, ahol minden csapat ugyanannyi meccset játszott volna. Néhány helyen egészen szélsőséges helyzet alakult ki, máshol viszont egy-két elmaradt mérkőzéssel sikerült abszolválni a járványhelyzetet. Több helyen felborult a tabella az elmaradt meccsek miatt, nehezen átláthatóvá vált a mezőny.

A legérdekesebb talán az imént említett Békés megye példája: Békésben nem jött össze elég csapat a megyei első osztály elindításához, ezért kvalifikációs bajnokságot rendeztek ősszel, ez alapján alakult ki tavaszra a megyei első- és másodosztály mezőnye. Éppen ezért itt még nem látni, ki lehet esélyes a feljutásra, de a Békéscsaba második csapatának például kimondott célja az NB III., így egy próbálkozóra minimum lehet számítani.

Durva Baranya esete is: az utóbbi években rendszeresen bajnok, de a harmadosztályt anyagi okok miatt soha nem vállaló Pécsvárad négy (!!) mérkőzést tudott lejátszani az ősszel a tizenkét megrendezett fordulóban. Nincsen egyetlen olyan bajnokság sem a negyedosztályban, ahol maradéktalanul lezajlott volna az őszi szezon, néhol csak egy-egy meccs maradt el, máshol tucatnyi. Egyébként elég változatos a negyedosztály csoportjainak létszáma, éppen ezért a vírus nélkül sem egyszerre érnének véget a megyei bajnokságok. Persze ez nem meglepő a megyék eltérő mérete, településszerkezete és futballhagyományai miatt.

Kik esélyesek a feljutásra?

A 19 megye és Budapest összesen húsz bajnoka közül várhatóan 2021-ben sem akar majd mindenki elindulni az NB III-ban. Ismét igyekeztem kideríteni a csapatok szándékát, ám a koronavírusra való tekintettel kicsit szűrtem a listán. Nem kérdeztem meg Budapest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg bajnokesélyeseit, röviden azért, mert itt egyértelmű a képlet. Békés megye a fent említett okokból maradt ki, így végül tizenöt megyében próbálkoztam összesen 34 csapatnál, nagyjából a megkérdezettek felétől kaptam választ. A tavalyi tapasztalataim alapján ezt vártam, legalább ezen nem rontott sokat a koronavírus.

Figyelembe kell venni, hogy a bajnokság felénél, vagy ott sem tartunk még, a legtöbb klubnál nagy a bizonytalanság, így várható volt, hogy nem kapok mindenhonnan választ. Vacilláltam is, hogy érdemes-e megkérdezni minden olyan csapatot, akinek ránézésre van reális esélye feljutni, de végülis így korrekt. Páran így is kimaradtak a szórásból azon prózai oknál fogva, hogy semmilyen elérhetőséget nem adtak meg az MLSZ adatbankjában és a Facebookon sincs működő oldaluk.

Bács-Kiskun

Ebben a megyében idén tizenöt csapatból áll a bajnokság. Bács-Kiskunból utoljára a Kecskemét jutott fel az NB III-ba 2017-ben, most a Kiskőrös három ponttal vezet a Kalocsa előtt úgy, hogy eggyel kevesebbet játszott a riválisánál, a harmadik helyen álló Jánoshalma pedig ugyanannyi mérkőzést játszva hat ponttal van lemaradva az éllovastól.

A Jánoshalma már tavaly sem vállalta volna az indulást anyagi okok miatt, a koronavírus-járvány pedig nem segített a klub helyzetén, míg a Kalocsát tavaly sem tudtam elérni, de 2000 óta nem járt a harmadosztályban az együttes, nem hiszem, hogy most változna ez. A Kiskőröst sajnos sem emailben, sem a Facebookon nem tudtam elérni, ha esetleg akad olyan olvasóm, akinek van rálátása a csapat szándékaira, az ne tartsa magában az infókat!

Frissítés: olvasóm, Gábor információi alapján a Kiskőrös célja az NB III-ba való feljutás, a harmadosztályban pedig akár megvalósulhatna egy korábbi terv is, és az Újpest fiókcsapata lehetne az együttes, ám ez utóbbi információ közel sem biztos.

Ez egyébként az a Kiskőrösi LC, ami 1994-ben megnyerte a másodosztályt, ám az akkori tulajdonos, Stadler József Akasztóra vitte az NB I-es csapatát, a Kiskőrös pedig a harmadosztályban folytatta. Érdekesség, hogy jelenleg a csapatot erősíti a Debreceni VSC korábbi játékosa, Eugene Salami, aki második a góllövőlistán.

Baranya

Itt egyértelmű a helyzet, a Mohácsi TE hibátlan, és nyolc meccset lejátszva vezeti a tabellát a tíz mérkőzést megvívó Szentlőrinc II és Villány előtt, igaz, előnye csak egy pont. A Mohács csak egy gólt kapott nyolc meccsén (azt is az első fordulóban a PVSK otthonában), a rivális Szentlőrincet legyőzte, a Villánnyal nem találkozott. 

A Mohács a bajnokság megnyerése esetén vállalná az osztályozón való részvételt, és ha úgy alakul, akkor az NB III-as indulást is. A vezetőség mindent megtesz a feltételek teljesítéséért, így jó esély van rá, hogy hosszú évek után Baranyából is legyen feljutó a harmadosztályba. Legutóbb 2015-ben a Komló vállalta innen a feljutást, azóta általában a Pécsvárad futott be, de a klub anyagi helyzete nem engedte meg a harmadosztályban való indulást. Érdekesség, hogy a csapat ősszel négy meccset tudott lejátszani, de egyébként is Baranyában fordult fel a leginkább a tabella a járvány miatt. Ebben a megyében is tizenöten küzdenek egymással az első osztályban.

A Szentlőrinc II feltételei adottak a feljebb lépéshez, a Villány nem tudna feljutni.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Igen sűrű a mezőny Borsodban: a Gesztely vezet 31 pontot gyűjtve, második a Felsőzsolca 29 ponttal, e két csapat tizenhárom meccset játszott. Vesztett pontokat tekintve a Bőcs következik, a fradisták számára bizonyára nem túl kedves ismerős tizenegy meccsen 23 pontot gyűjtött. 13-13 meccset lejátszva 27 pontos a Cigánd, 26 a Hidasnémeti, de még nem vészes a 24-24 pontos Miskolci VSC és az Edelény lemaradása sem. A többiekkel már nem kell számolni, de a bajnokság így is elég nyitott, nehéz lenne megmondani, ki juthat fel. Itt egyébként 16 fős a mezőny.

Mindenesetre megkérdeztem a csapatokat, nem kaptam mindenhonnan választ, sőt, van, akit meg sem tudtam keresni. A Felsőzsolca és a Cigánd feljutna, a felsőzsolcaiak célul is tűzték ki az NB III-as szereplést.

Budapest

Ha van olyan bajnokság a negyedosztályban, ahol mindig biztosra vehetjük, hogy indulni akar a bajnok, akkor az a BLSZ I. Most a Kelen vezet hat ponttal a Csepel előtt, az utolsó idei meccsen éppen a riválist győzte le a budai együttes. A két éllovas 13-13 meccset játszott le, a tizennégy körön túllévő Pénzügyőr két ponttal követi a Csepelt. Mindhárom említett klub esetében egyértelmű cél az NB III., csak az osztályozó állíthatja meg a bajnokot, bár az erőviszonyok alapján az is meglepetés lenne: a budapesti bajnokság az egyik, ha nem a legerősebb a negyedosztályban.

Érdekesség, hogy utoljára 2016-ban a Gázgyár nem vállalta a feljutást a blaszból, de elnézve a korábbi éveket, ez volt a szabályt erősítő kivétel.

A BLSZ I. állandó szereplője a Gázgyár, de azért sajnálom, hogy annak idején nem vállalták a feljutást.

Csongrád-Csanád

Alapesetben nem lenne egyértelmű, hogy innen biztosan van feljutó. Most viszont úgy alakult a mezőny, hogy a Makó itt ragadt a negyedosztályban, míg szokásos riválisai magasabb szinteken vannak. Tizenkét forduló után egy kapott góllal, 68–1-es gólkülönbséggel, hibátlanul vezet a Makó, azt hiszem nem kell részleteznem, hogy csak az osztályozó állhat a csapat és a Lángszórós Alakulat útjába.

Csongrádban tizennégyen vannak a megyei I. osztályban, a 13. fordulónál maradtak abba a küzdelmek novemberben.

Fejér

Általában vállalni szokta az NB III-at (és előtte az osztályozót) a Fejér megyei bajnok, ám most első ránézésre nem egyértelmű a helyzet. A Sárosd vezet, előnye csak egy pont a Mór előtt, míg a három évvel ezelőtti bajnok Ikarus-Maroshegy hátránya ugyan hat pont, de eggyel kevesebb meccsből. Hat pont a Bodajk lemaradása is, de a székesfehérváriakhoz képest kettővel, a két éllovashoz képest eggyel több találkozón van túl az együttes, míg a Martonvásár hátránya további egy, a Kápolnásnyéké két pont. Előbbi csapat tizenkettő, utóbbi tizennégy meccset játszott a tizenöt csapatból álló bajnokságban.

Reálisan nézve az első három csapatnak lehet esélye a feljutásra: a Sárosd vezetősége ötven százalék esélyt lát arra, hogy megpróbálkozzon az osztályozóval, az egyik legkisebb költségvetéssel rendelkező klubról van szó a megyében. 1886-os alapításával egyébként a sárosdi foci az egyik legrégebbi az országban. A Mór célja minél jobb helyen végezni a bajnokságban, a feljutás viszont a vezetőség mellett az önkormányzaton is múlik. Az infrastrukturális körülmények a héten átadott lelátóval adottak, az utánpótlásban is van elég csapata a klubnak, így jó esély van arra, hogy a Móri SE elinduljon az osztályozón. Érdekesség, hogy a Mór–Sárosd találkozóra már nem kerülhetett sor idén.

Az Ikarus-Maroshegy három éve az osztályozón vérzett el a Komárommal szemben, tehát a feltételek ott is adottak.

Győr-Moson-Sopron

Budapest mellett egy másik olyan bajnokság, ahonnan rendszerint próbálkozik a magasabb osztállyal a bajnok, és itt a tizenhat induló is megvan az első osztályban. Az előző szezonban a járvány egyik legnagyobb vesztese volt a Csorna, mely rosszabb gólkülönbséggel lett második úgy, hogy a lezárás utáni meccs a feljutó Sopron ellen lett volna... Iskolapéldája volt ez annak, hogy az MLSZ mennyire magasról tett az igazságosságra.

Stabil tagja a Győr-Moson-Sopron megyei első osztálynak az Abda, de a feljutásért vívott harcban nem érintett.

A Csorna viszont most is csak a második, három ponttal lemaradva a listavezető, veretlen ETO Akadémia mögött. A lehetőségek nyilvánvalóan adottak a győrieknél is az NB III-ra, vélhetően a szándék is megvan. Egyedüli kérdés a harmadik helyen a Csornával azonos pontszámmal álló DAC Nádorváros. A klub korábban az NB II-ben szerepelt Integrál DAC néven, de a tulajdonos elvitte Győrből a csapatot... A stadion itt is alkalmas a magasabb osztályra, én szívesen látnám őket is az NB III-ban, de ahogy elbánt az élet a Csornával, az ő feljutásuknak örülnék a legjobban.

Hajdú-Bihar

Innen jó eséllyel nem lesz feljutó. Mindössze két pontot vesztett tizenhárom meccs alatt a Hajdúszoboszló, de az együttes tavaly nem vállalta a feljutást, a klubvezető szerint anyagilag nem fért bele akkor az együttesnek. A koronavírus után ez a helyzet nem javult, hiába nem zárták ki hosszabb távon a szoboszlóiak a feljebb lépést. A Sárrétudvar a második négy pont hátránnyal, utána jön a Monostorpályi további két ponttal lemaradva, utóbbi klub egyedül szintén nem fog elindulni, ezt tavaly nyilatkozta nekem a vezetőjük. A negyedik a jól ismert Balmazújváros, ott mondjuk adottak a feltételek az NB III-hoz, de ahhoz hét pont hátrányt kellene ledolgozni tavasszal.

Heves

Nagyon érdekes megye, mivel az Eger, Gyöngyös, Hatvan trió fent van az NB III-ban, így nem meglepő módon tavaly nem volt feljutó (a Lőrinci magasan vezette a tabellát). Most az Energia SC Gyöngyös az első veretlenül, tizenkét meccsen harminc pontot gyűjtve, vesztett pontokat nézve hat, amúgy kilenc pont előnnyel a Lőrinci előtt.

Megkérdeztem a gyöngyösieket több fórumon is, ám sajnos nem sikerült választ kapnom a kérdésemre, és túl sok anyagot sem találtam a csapatról. Ha bárki tud bármit erről az együttesről, az jelezze, hiszen Hevesből más biztosan nem jutna fel.

Jász-Nagykun-Szolnok

Nehéz mit kezdeni ezzel a megyével, ha idén esélylatolgatásba akar kezdeni az ember. Az első öt helyezett négy ponton belül áll, igaz, tíz, tizenegy és tizenkét meccset lejátszó csapat is van köztük. A Törökszentmiklós a legesélyesebb a bajnoki címre, tíz meccsen 26 pontot gyűjtött az együttes és veretlen. A Martfű kettővel többet játszva van két ponttal lemaradva, a Tiszaföldvár hátránya három pont, de szintén tíz találkozó után. Őket egy pont hátránnyal követi a Jászárokszállás és a Tószeg tizenkét illetve tizenegy meccsel a tizenöt csapatos bajnokságban.

A Törökszentmiklós kimondott célja a feljutás és a harmadosztályban való megragadás. A Martfű és a Tiszaföldvár nem vállalná az NB III-at, vélhetően a Tószeg sem, esetleg Jászárokszálláson adottak lehetnek a feltételek ehhez, ott még piaci szponzor is akad, de pontosabbat nem tudok írni, mert utóbbi két csapat nem reagált megkeresésemre.

Komárom-Esztergom

Fejetlen maradt ez a megye azzal, hogy az NB II-es Dorog mellett a Tatabánya és a Komárom is fent van az NB III-ban. Utóbbi csapat akár városi riválist is kaphat maga mellé, ugyanis a Koppánymonostor vezeti a megyei első osztályt a két pont levonással sújtott Zsámbék, és a három találkozóval kevesebbet játszó Sárisáp előtt. Vesztett pontokat nézve a Sárisáp vezet, tíz meccsből kilencet megnyert a klub, egy vereség mellett. Sőt, a negyedik helyen álló, szintén tíz fordulón pályára lépő Nyergesújfalu is megelőzi vesztett pontokban a listavezetőt, itt is sűrű a mezőny, nem beszélve arról, hogy még a tizenegymeccses Esztergom is odaérhet az élre a jelenlegi 21 pontjával.

Itt is több klubnak írtam, de csak Zsámbékról kaptam választ, az egyébként Pest megyében található település csapata nem vállalná az NB III-at. Úgy tippelem, innen nem lesz feljutó, de ez egyáltalán nem biztos, sajnos a megérzésemre kell hagyatkoznom.

Nógrád

Ha Komárom-Esztergomra azt írtam, hogy fejetlen, akkor Nógrád nem tudom, mi a Balassagyarmat és az SBTC távollétében. A Berkenye tíz pont előnnyel vezeti a tabellát, a második és a 13. helyezett között ugyanennyi a különbség, ráadásul négyen is húsz ponttal állnak a harminc egységet gyűjtő Berkenye mögött. Tulajdonképpen a listavezető és az utolsó helyezett kivételével minden nyitott ebben a megyében.

A Berkenye feltételei nem megfelelőek az NB III-hoz, így a klubvezetés megerősített a sejtésemben, Nógrádból nem lesz feljutó.

Pest

Szoros és sűrű az élboly itt is, a Vecsés vezet 28 ponttal, ám ehhez tizenkét meccsre volt szüksége, míg a Nagykáta tizenegy meccsen gyűjtött 25 egységet. Tizenkét meccsen 24 pontig jutott a Biatorbágy és a Dunaharaszti, de még mögöttük is két-három pontonként jönnek a többiek. A Vecsés és a Dunaharaszti a közelmúltban NB III-as volt, egyértelmű, hogy visszajutnának, míg a Biatorbágy a jó helyzete ellenére nem vállalta az indulást a csonka szezon után, várhatóan így tenne most is.

Maradt kérdés a Nagykáta szándéka, és ez így is maradt, mert bár a klub reagált a megkeresésemre, de a kérdésre nem tudott választ adni. Ez persze érthető, számítottam is erre, a járvány miatt a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság.

Somogy

A Kadarkút tavasszal ugyan az élen állt a bajnokság lefújásakor, de az NB III-as indulást nem vállalta, vélhetően most sem indulnának magasabban szinten. Igaz, most az együttes csak második az eggyel kevesebbet játszó, de azonos pontszámmal álló Balatonkeresztúr mögött. A többiek feljutási esélye kicsi, bár meglepő, hogy a tavaly még NB III-as Balatonlelle csak az ötödik, tizenegy pont hátrányban. Somogyban egyébként lejátszották az összes őszi fordulót, de így is foghíjasra sikerült a szezon néhány elmaradt mérkőzés miatt. Somogy az egyetlen megye Budapest és Pest mellett, ahol van megyei negyedosztály is, az első osztály viszont csak tizennégy csapatból áll.

Balatonkeresztúron a vezetőség kifejezetten büszke arra, hogy helyi és helyi kötődésű labdarúgók alkotják a keretet, akik teljesen amatőr játékosok, a közösségért játszanak. Bár a csapat létesítménye viszonylag kis anyagi ráfordítással alkalmas lenne az NB III-ra, ott nem lenne tartható az a filozófia, aminek jegyében működik a balatonkeresztúri labdarúgás, ezért a csapat nem fogja vállalni az osztályozót, ha bajnok lesz.

Ezek alapján, ha nem táltosodik meg a Balatonlelle, akkor valószínűleg Somogyból sem lesz feljutó.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Meglepetésnek tűnhet, hogy Szabolcsból is biztos feljutóval lehet számolni, hiszen korábban előfordult olyan, hogy a bajnokság közepén szűnt meg az itteni bajnok, vagy éppen nem vállalta a feljutást. Most viszont az anyagi és politikai háttérrel is rendelkező Tarpa óriási fölénnyel, hibátlanul vezeti a tabellát. Egyrészt természetesen taszító, hogy egy újabb hatalomhoz szorosan bekötött klub emelkedik fel, másrészt számomra szimpatikus, hogy számos kárpátaljai magyart foglalkoztat a Tarpa, akik így a magyar futballt erősíthetik és az anyaországhoz kapcsolódnak.

Szabolcsban egyébként majdnem "kiegyenesedett" a tabella, mindössze egy meccs maradt el, de a 12. forduló után abbahagyták a küzdelmeket az évre. A bajnokságnak itt tizenhat résztvevője van.

Tolna

Tolnában a legkisebb a megyei első osztály mezőnye (mármint a bajnokságot elindítani sem képes Békés kivételével), mindössze kilenc csapattal indult el a bajnokság. A tabellát a Gerjen vezeti négy pont előnnyel a Tamási előtt, további négy pont a hátránya a Bölcskének, de a néhány éve még NB III-as klub eggyel kevesebbet játszott.

Első körben a gerjenieket és a Tamási 2009-et sem tudtam elérni, így sajnos ez az egyik olyan megye, ahol csak találgatni lehet. A Majos példája mutatja, hogy egy kis falu csapata is nekivághat innen az NB III-nak (más kérdés, mennyire éri ez meg), így bármi lehet még.

Frissítés: egy olvasóm kiegészítése alapján Tolnában két csapatot is "hazavágott" a koronavírus, és a megyei első osztály meghatározó csapatai (Tolna, Szedres) a megye kettőbe és háromba léptek vissza. A Tolna egyes játékosai és edzője is Gerjenbe igazoltak, ahol az atomerőműnek hála az anyagi feltételek adottak a feljebb lépésre. A szándékról viszont nincs információm.

Frissítés2: január elején a Tamási 2009 is válaszolt a megkeresésemre. A csapat szándéka a bajnoki cím megnyerése és így a feljutás, az ehhez szükség anyagi és infrastrukturális feltételek biztosításához az önkormányzat segítségében bíznak. Tavaly megkapta volna ezt a segítséget az együttes, idén a járvány ronthat a helyzetükön, de van esély a csapat feljutására.

A Tamási és a Gerjen egyébként már kétszer találkoztak a bajnokságban, Tamásiban 0–0, míg a Gerjen otthonában 3–2-es hazai siker született, így a Gerjen helyzete kedvezőbb.

Vas

A tabellát az NB III-tól visszalépő Sárvár vezeti, akinek a jövőbeli szándékát nem tudtam kideríteni, mindenesetre az infrastrukturális feltételek adottak Sárváron, kérdés, hogy változott-e az indulási szándék tavasz óta.

Második a Vép, mindössze rosszabb gólkülönbségével lemaradva, nagy harc mehet még itt a bajnoki címért főleg úgy, hogy ősszel a Sárvár hazai pályán kapott ki a Véptől. 

A harmadik helyen Király Gábor csapata, a Király SE áll hat ponttal lemaradva az éllovasoktól, de a Sárvár ellen még pont nem játszott a szombathelyi klub, a Vépet pedig megverte. Vasból az utóbbi években egyébként csak a Sárvár vállalta a feljutást, az együttes ide-oda liftezett, más megyei bajnokok nem is próbálkoztak. Sajnos a megkeresések után is homály maradt számomra ez a bajnokság.

Veszprém

Veszprémben rendkívül szoros az élmezőny, és nehéz áttekinteni a helyzetet az elmaradt meccsek miatt. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy vesztett pontokat nézve a Fűzfői AK áll a legjobban, de a csapat csak az ötödik a tabellán, amit az Ajka Kristály vezet tizenkét meccsen szerzett harminc ponttal. 28 pontos (13 meccs) a Tapolca, harmadik a Tihany (27/13), negyedik az Úrkút (27/12) ötödik pedig a Fűzfő (25/10). A hatodik Balatonalmádi 22 pontos tizenkét meccsen, velük talán már nem kell számolni.

Szép a tihanyi pálya, de sajnos nem alkalmas a harmadosztályra.

Ebből az ötösfogatból az biztosra vehető, hogy az Úrkút nem jut fel (évekig ez a csapat nyerte a megyei első osztályt, de egyszer sem lépett feljebb), valamint a megyei viszonyokkal kiválóan tisztában lévő ismerősöm szerint az Ajka Kristály sem vágyik az NB III-ba. Az ajkaiakról azt érdemes tudni, hogy jó viszonyt ápolnak az FC Ajkával, nem városi riválisról van szó, de nem is az Ajka II-ről, valahol a kettő között helyezkedik el a Kristály, melynek szándékait nem ismertem meg.

A Tapolca vállalná a feljutást, Tihanyban nem adottak a feltételek, inkább az utánpótlás erősítésére koncentrálnak. A Fűzfői AK nem válaszolt a megkeresésemre, de Balatonfűzfőn 1992-ben volt utoljára harmadosztályú csapat, a helyi ipar összeomlásával a korábban másodosztályú csapat is visszább esett, nem gondolnám, hogy a Fűzfő feljutna.

Egyébként tökéletesen összecseng a megyei egyet jól ismerő haver tippjével a helyzet, ő az élmezőnyből csak a Tapolca (esetleg a Tihany) feljutását látta reálisnak, a válaszok (valamennyire az is válasz, ha nem reagálnak) szintén ebbe az irányba mutatnak. A Tapolca megerősödésével viszont megszakadhat az a nagyon hosszú ideje tartó sorozat, hogy Veszprém megyéből csak a Balatonfüred és a Veszprém juthat fel (illetve egy kivételt jelentett az utóbbi tíz évben az újjászerveződő Pápa), függetlenül attól, ki a bajnok.

Zala

Egészen unikális helyzet állt elő ebben a megyében, ugyanis az első két helyen egy település csapatai állnak, az Andráshida TE és az Andráshida SC. A TE vezet három ponttal, de az SC eggyel kevesebb meccset játszott. A két csapat egymás elleni mérkőzése botrányos véget ért, kíváncsian várom a tavaszi találkozót. Az Andráshida SC két éve esett ki az NB III-ból, így szerintem visszajutnának, de a versengést elnézve meglepne, ha a TE nem akarna indulni magasabb szinten. Ennek ellenére egyik klubtól sem kaptam választ.

A harmadik a Gyenesdiás kettővel több meccsből ugyanannyi pontot gyűjtve, mint a második Andráshida SC, innen négy pont a Szepetnek lemaradása, akitől a hetedik hely is csak két pontra van, tehát itt is sűrű a mezőny, de azt gondolom, Andráshidán dől el a feljutás kérdése, megerősíti ezt az a tény, hogy a csonka szezon végén nem jutott fel innen senki.

***

Mint látjuk, a megyék többségéből várható feljutó, de akár egészen magas is lehet azon bajnokságok száma, ahonnan nem akar fellépni senki a harmadosztályba. Nógrád és Somogy mellett a bizonytalanok közül vélhetően Komárom-Esztergomból és Hajdú-Biharból sem lesz feljutó.

Bács-Kiskunban (*ahogy fent jeleztem frissítésemben, a Kiskőrös feljutna, ha bajnok lesz), Hevesben és Vasban tulajdonképpen egy-egy klubon múlik, hogy valaki vállalja-e a megyéből az osztályozót, míg több olyan bajnokság is van, ahol ugyan vannak olyanok, akik feljutnának, de simán befuthat olyan csapat is, aki nem (Borsod, Jászkun és Veszprém például ilyen).

Összességében tehát reálisan nézve 14-15 csapat részvétele várható az NB III-ért vívott osztályozón, mindkét irányba egy-kettővel eltérhet ez a szám, de az biztos, hogy nem lesz tíz párharc (ennyi lenne a kiírás szerint), és az is egészen biztos, hogy a tíz feljutó helyért tíznél többen szállnak majd harcba.

Bár ezt többször említettem feljebb, a végén is szeretném hangsúlyozni, hogy örömmel fogadok minden hiányzó információt a megyei első osztályokkal kapcsolatban, senki ne tartsa magában, ha tud valamit azon klubok szándékáról, akik nem reagáltak megkeresésemre!