Egy kis felesleges izgalom vasárnapra

Összességében simán hozta a kötelezőt a Kerület, de a védelem ismét megingott párszor, emiatt a vártnál többet kellett izgulni.

A Zalaegerszeg második csapatát fogadta a Kerület vasárnap, a nézőszám is olyan volt, amilyen izgalmasan az ellenfél hangzik: félház jött össze legfeljebb. A ZTE II csak 2020 óta létezik megszakítás nélkül, azaz sokáig nem indított második csapatot a Zete, azóta viszont az NB II-es szezonunkat leszámítva mindig sikerült összekerülni a csapattal. Négy éve oda-vissza tíz góllal intézte el a Kerület a zalaiakat, tavaly viszont sikerült kétszer is kikapni a bennmaradásért küzdő klubtól. Mondjuk a tavaly hazairól költözés miatt lemaradtam, idegenbe meg értelemszerűen nem jártam még, egy fakóért nem fogom a fél országot bejárni. Mondanám, hogy már hiányzott egy jó ZTE II elleni bajnoki, de hát annyira hiányzott ez, mint üveges tótnak a hanyatt esés. 

A ZTE II idén is a kiesés ellen küzd, de úgy tűnik, ez most már nem lesz sikeres küzdelem: a csapat a 15., csak a Csornát előzi meg, a 13. ETO Akadémia is kilenc pontra van. Szóval kötelező győzelem, ősszel nyerni tudott a Kerület Egerszegen - igaz, akkor én Salgótarjánban jártam.

Jól indult a meccs, a labda szinte csak a Kerületnél volt, a fölény hamar góllá érett: egy gyors támadás után Szalka köszönt be a 9. percben, miután kiválóan fordult meg a 16-oson belül. Továbbra is tetszetősen alakult a játék képe, a 21. percben pedig végre Kamarás is betalált, nem is akárhogy! Egy rossz indítást tisztázott a zalaiak kapusa távol a kapujától, nem éppen jól. Kamarás még a saját térfelén szerezte meg a labdát, majd már a másik térfélről, de vagy 35-40 méterről emelt a kapuba, látványos góllal lett 2–0 az állás.

A 34. percben a semmiből vezetett egy szép támadást a Zete-fakó, nem figyeltem, hogy mennyire volt védelmi hiba, hogy kettő a kettőben érkeztek, mindenesetre a beadást Boros a védőktől nem zavartatva lőtte a kapuba, 2–1, és bár voltak még óbudai helyzetek, a szünet előtt még izgulni is kellett kicsit, nehogy iksz legyen. Annyira nem lett az, hogy Buda a 44. percben 3–1-re módosította az állást,

Alapvetően nyugodt hangulatban telt el az első félidő, de néha voltak anyázások az egerszegiek felé, néhány zalai szurkolót át is vezettek a hazai keménymag közeléből a másik oldalra. A gyűlölet csírái azért ki-ki bújtak ezen a találkozón is!

A második játékrész egy újabb hidegzuhannyal indult, Bodrogi az 54. percben szépített, ez a gól egyértelműen védelmi hiba után született, egy szabadrúgást követően. Felsejlett a Haladás elleni meccs, ami végül maradt 3–2, de indokolatlan izgalmakat hozott.

Hát izgalomból sajnos most sem volt hiány, egy láthatóan gyengébb csapat ellen sokáig nem nyugodhattunk meg. Szalka a 90. percben aztán elrendezte a dolgokat egy újabb góllal, a hosszabbításban pedig már fejetlenül, de eredménytelenül ment előre a ZTE II. Összességében sima 4–2 lett ez a meccs, de lehetett volna sokkal, de sokkal simább is!

Vasárnap 18:30-tól rendezték az Újpest–MTK-t, nyilván egy félidőre nem akartam átmenni, de többünket is érdekelt annyira a meccs, hogy az Oázisban megnézzük. Ez akkor, 1–0-ás újpesti vezetésnél jó ötletnek tűnt, de végül csak arra lett jó, hogy a frissen felkerült hordóból csapolt, igencsak finom Pilsnert ne élvezhessem annyira a végén - meg egy olyan szép káromkodásfolyamot is eleresztettem az MTK második gólja után, ami még a kocsmában is elismerést váltott ki. Kellett is, mert érkezéskor a székemmel túl zajos voltam.

Mindegy, a Kerület-győzelem volt a lényeg. Következik Csorna, hiába idegenben, ez egy újabb kötelező kör, ami ráadásul közelebb vihet a dobogóhoz, hiszen a Veszprém a Tatabányával játszik. Jó lenne éremmel zárni az évet, van ez a szezon annyival jobb a tavalyinál, hogy ne csak egy hellyel végezzünk előrébb. Meg az érem az érem, ugye.

S ha már érem, szombaton bajnok lett a Csepel TC (Németh Szilárd-féle Csepel) a BLSZ I-ben, a bajnokavatásra a tavalyi évhez hasonlóan most is a Kerület műfüves pályáján került sor. Mivel csak bő húsz percet láttam a meccsből, külön beszámolt nem is írtam (és a Futbology-ba sem csekkoltam be), bár láttam mindhárom gólt és az ünneplést is - tehát a lényeget. A Csepelre még vár egy osztályozó (vagy nem, ha a sorsolás úgy alakul), én pedig a Gázgyár érdekében szurkolok a csepeliek feljutásáért. Múlt szerdán láttam, mennyire nem megy most a Gáznak, de az utolsó két hely, tehát a két fix kieső előtt így is van egy meccsnyi előnye a csapatnak. Ha a Csepel feljut, és az NB III-ból legfeljebb egy budapesti kieső lesz, akkor ez rendben is van, de jobb lenne a Svábhegyet még megelőznie a Gáznak. Az sem száz százalék bennmaradás, de mondjuk 99 (a Csepel nem feljutása mellett is minimum két budapesti kieső kellene ehhez). Öt forduló van még a blaszból, sajnos a Gázgyárnál még sokat kell matekozni május végéig.