Folytatódott, amit ősszel megszoktunk

Végre elrajtolt az NB III is, de sajnos a III. kerületi TVE ott folytatta, ahol abbahagyta.

A Felcsút második csapata ellen kezdte a 2023-as évet a Kerületke. Nem ígérkezett könnyűnek a meccs, de a szerdai ankét után bizakodva vártam a szezont. Persze azzal tisztában voltam, hogy ebből idén nem lesz feljutás, de ettől még jó meccset, győzelmet, győzelmeket vártam és várok a tavasztól. Helyette megkaptam a valóságot.

Az idei télen a februárral érkezett meg a tél, ami kemény fagyokat jelentett még Budapesten is, persze a tél szebbik arcából - a hóból - legfeljebb a hegyekben lehetett látni valamit. Kegyes volt azonban az időjárás velünk, vasárnapra megenyhült az idő, de maradt a héten már megszokott napsütés is, így már-már tavaszias időben hangolhattunk a meccsre. Ennek örömére biciklivel mentem az Oázisba, ráadásul egy intenzív Margitsziget-kör után, szinte megérdemeltem a sört!

Természetesen sikerült úgy elvernem az időt, hogy éppen a kezdésre estem be a meccsre, de nem kezdődött túl nagy iramban a találkozó, nem történt volna katasztrófa, ha kések. Igazából nem tudok, nem is akarok túl sokat írni az első félidőről: klasszikusan olyan meccset láttunk, amire azt szokás mondani, hogy a "küzdelem dominált". Az egyetlen igazi érdekesség a három kislány volt a meccs elején, akik pár szurkolói dalt énekeltek el a környéken állók nagy örömére. Ja, meg az új szurkolói sálak is nagy népszerűségnek örvendtek, többen is akartak még venni, remélem lesz második adag is belőle.

A szünetben örömmel találkoztam olyan arcokkal is, akiket november óta nem láttam (pedig volt szurkolói évzáró és ankét is!), a szórakoztatónak éppen nem mondható játék ellenére alapvetően jó hangulat uralkodott a lelátón, bár láthatólag úgy igazán senki nem volt elégedett.

A második félidőben lényegében megkaptuk azt, amit az egész őszi szezonban láttunk: többet volt a labda a Kerületnél, a támadásépítés az ment, de a ziccerek kialakítása már nem, az ellenfél magától szintén nem tudott helyzetekig eljutni, azonban óriási egyéni hibákkal kisegítettük őket. Ezeket a Felcsút ki is használta, a 85. percben már 2–0-ra vezetett az ország kedvenc akadémiája - aminek a második csapatában öt külföldi (köztük az NB I-ben és a cseh első osztályban is tapasztalatot gyűjtő 29 éves Jakub Plsek) mellett helyet kapott az idén a 36. születésnapját ünneplő ex. óbudai Bakos és az idén a 39. születésnapját ünneplő Magasföldi is. S még egyszer mondom, ez a második csapat. Akadémia, az b+, hogy szakadna rátok az ég!

Sokat nem javított a helyzeten, hogy a második bekapott gól után a kényszerből jobbhátvédet játszó Schuszter szinte egyből szépített. Bár az utolsó pár percet becsülettel megnyomta a Kerület, egyenlíteni nem sikerült, így két egyéni hiba döntött. Amúgy is meddő mezőfölényben vergődött a csapat, a hibák nélkül sem hiszem, hogy sikerült volna nyerni, de így még az egy pont sem jött össze. Hab a tortán, hogy a végén három játékos jött ki pacsizni, ebből ketten játszottak - Schuszi és Vankó, rájuk nem is nagyon lehet panasz.

Mit ne mondjak, kezdődhetett volna jobban is ez az év. Azért én annyira nem vagyok elkenődve, elvárásaim már nem maradtak tavaszra, de építkezés, jövő évre koncentrálás ide vagy oda, azért néha szívesen látnám nyerni is a csapatom. Most erre lesz esély, a Kelen jön idegenben, után a Zsámbék itthon. Ez kötelező hat pont akkor is, ha amúgy a Kelen masszív, és akkor is, ha egyébként tényleg sok a sérült és a hiányzó a Kerületnél.

Nem tehetek mást, bízok benne, hogy lesz még jobb.