A veretlenség legalább megmaradt

Ami mondjuk három forduló után nem olyan nagy szó. Jó lenne végre 15 percnél hosszabb ideig is teljes erőbedobással, jól játszani látni a Kerületet.

Nem éppen kedvező, ha hétfőn válik hivatalossá, hogy szerdán már játszani fog a csapat. Pedig most ez történt az NB III-ban, a Kerület vasárnap helyett szerdán fogadhatta a Gyirmót II-t, immár a BVSC stadionjában. Az áthelyezés oka igen prózai: a BVSC is vasárnap játszik otthon. A nyári meleg/világítás költsége miatt a kettős rangadó elvetése érthető, viszont kérdés, miért nem játszhatott szombaton a Kerület. Mindegy, ez van.

Hát, nem volt teltház.

A szerda 17:30 nem sok szurkolónak ideális kezdés, új a helyszín is, ráadásul az ellenfél sem túl érdekes. Minden adott volt ahhoz, hogy kevesen legyünk, de azért szépen összefújta a szemetet a nyárvéginek ható, hűvös szél. Hiába az ideiglenes otthon, a jegyár nem változott, de ez engem nem érint, mert az új bérletemmel érkeztem. Büféből itt kettő is akad (egy a lelátó tövében, egy az uszodában), a pályához közelebbiben még a kezdés előtt beszereztem egy csapolt Drehert 800 forintért. Nem a legjobb üzlet a világon, de még mindig bőven jobb az óbudai büfénél, Felsőpakonyhoz képest viszont a kanyarban sincs.

Bár többször is jártam már itt meccsen a tribünnel szemben is, csak most tűnt fel, hogy a lelátó mellett a Csúcs-hegy is felbukkan jobbra, nem csak balra a Széchenyi. Örültem ennek, így egy kicsi Óbuda azért jutott ide is. Volt időm egyébként ilyeneken merengeni, mert a pályán kis túlzással semmi sem történt. De tényleg, egy Barczi-ziccerre emlékszem, meg pár veszélyesnek induló, de szerencsére elrontott vagy elhaló gyirmóti támadásra, és ennyi. Láttam már jobb félidőket.

A szünetben kiderült az is, hogy valóságos kirándulást kell tenni az uszodáig a mosdóért. Mivel a lelátónk mögött egy kispálya van, ahol gyerekek fociztak, ezért már eleve fel sem merülhetett a szükségmegoldás, de aki mégis kacérkodott valamelyik bokorral, annak biztos elment a kedve a tucatnyi biztonsági ember láttán. Jobb a békesség, nincs is olyan messze az az uszodai révás!

A lelátóra visszatérve több játékost is lehetett szpottolni: kint volt a meccsen Márkvárt, Holman, sőt, az ex. óbudai Kokenszky is. Vele váltottam is pár szót a második félidő elején, közben tizenegyest kapott a Gyirmót II - fogalmam sincs tehát, hogy jogos volt-e az ítélet, mindenesetre vezetést szereztek a vendégek. 

Sajnos a játék képe továbbra sem nézett ki jól, mondhatjuk, lefocizta a Gyirmót második csapata a Kerületet a második félidő első felében CIki. Az első gólt hamar követte a következő egy szép cselsorozat végén, ekkor nem látszott, mi a kiút innen.

Aztán az a 70. perc környékére magukra találtak a srácok, jött egy erős szűk 15 perc a Kerülettől. Előbb Papp szépített, majd Bartos is betalált egy szép támadás végén, a 74. percben már 2–2 volt az állás. Szólt amúgy a Zombie Nation a hangszórókból itt is, de csak a fedett lelátón, így kb semmit nem lehetett belőle hallani - vissza fogjuk még sírni, ahogy a Kalap utcában üvölt a zene. De legalább a meccs elején az indulót hallottuk, furcsa is volt a Szőnyi úton.

Nem állt le a csapat az egyenlítés után sem, Barczi ebben a félidőben is ziccert hibázott, de még utána is támadásban maradt a Kerület. Sajnos a lendület nem tartott ki a végéig, fordítani nem sikerült, 2–2 lett a vége, ezzel három forduló után öt pontot gyűjtött a csapat. Nem rossz, de lehetne jobb. Főleg, hogy sem a Sopron, sem a Gyirmót II nem tartozik az élcsapatok közé, sőt.

Lehetne jobb, ha mondjuk nem 15-20 percekig menne jól a játék. Az eddigi négy szezonbeli tétmeccsre szinte egyaránt igaz, hogy ennyi volt a csapatban - Felcsúton ennyi kellett a győztes gólhoz, a Sopron ellen talán ennyi ideig sikerült beszorítani az ellenfelet (bár nem túl hatékonyan), míg a megyeegyes Felsőpakony ellen egy egész félidőn át tartott ez a lendület, de azért ott is inkább az első félidő második fele volt igazán erős, az első 15 perc még nem annyira. 

Kilencven perc ilyen játékkal lehetne ebből dobogó is a végén, viszont ez egyelőre kevés. Biztató viszont, hogy sikerült kétgólos hátrányból felállni - a hazaúton vetődött fel, hogy mikor volt ilyenre példa, és hát nem tudom. Visszakerestem persze, a bajnoki szezonban - mikor máskor? - jött össze, mégpedig Veszprémben, akkor is 0–2 után lett 2–2. Azért nem is rossz egybeesés: a feljutás évében kezdtünk utoljára győzelemmel, és akkor álltunk fel utoljára kétgólos hátrányból. Néhány hasonlóság lehetne még azzal az évvel.

Legközelebb 19-én játszik a Kerület, akkor Komáromban, azt szinte biztosan kihagyom majd - ha megfeszülnék, akkor az egyéb programokkal is beleférne, de ebben a naptári évben is jártam már ott, ki tudom hagyni -, utána kupa Orosházán, és csak 30-án lesz "hazai" ismét, a Bicske érkezik majd, megint szerdán. Kemény amúgy, hogy a szezon első három hazai meccse is szerdára esik így, ráadásul a második és a harmadik között három hét telik el.