Most sem kellett csalódnom a kupában

Ismét bebizonyosodott, hogy a Magyar Kupa első egy-két fordulója a legjobb dolog, ami a klubfutballban történhet.

Imádom a kupameccseket, főleg az adott kiírás első szakaszában. Ilyenkor még NB III-as klubként is "a nagy" szurkolója lehetsz, amikor megérkezel egy tetszőleges falusi pályára. Idén Felsőpakonyt dobta a gép a Kerületnek: előzetesen szeritem senkinél nem volt benne a top három "őket akarom" ellenfél között, de az elkerülendők közé sem hinném, hogy sorolta volna őket bárki. Végül kiderült, hogy remekül jártunk ezzel a sorsolással.

Bár terveztem, hogy biciklivel megyek erre a meccsre is, az időjárás-előrejelzések miatt végül nem mertem, helyette a vonatot választottam hét Kerület-szurkoló társaságában. Felsőpakony Budapest határától néhány kilométerre fekszik az M0-ás és az M5-ös között, Gyál és Ócsa szomszédságában. Vonaton az egész budapesti agglomeráció leghitványabb és leglassabb vonalán, a "mizsei expressznek" is gúnyolt S21-esen (Nyugati-Dabas-Lajosmizse/-Kecskemét/) közelíthető meg: a Nyugatitól 28 kilométer az út, ezt 49 perc alatt teszi meg az Uzsgyi (vagy Csörgővel húzott szerelvény), Viszonyításképpen a szintén a Nyugati pályaudvarról induló, szintén személyvonat Esztergom felé 36, Vác felé 43 kilométert tesz meg ennyi idő alatt, de ezeken a vonalakon gyorsvonatok és zónázók is járnak, IC-vel meg Tatáig is el lehet jutni a Keletiből ennyi idő alatt, de az már nem igazságos összehasonlítás. Még szerencse, hogy meccsre mentünk, és nem Felsőpakonyból kell ingáznunk naponta, így kifejezetten hangulatos és élvezhető volt a vonatút, és még pontosan is értünk ki. Ha hazafelé nem maradt volna ki az a járat (pótlás nélkül!), amivel jönni akartunk, akkor egy szavam se lehetne a MÁV-ra.

Uzsgyi, vagy másik becenevén pusztai- vagy parasztmetró. 

Felsőpakonyra megérkezvén a Joker söröző fogadja az utazót, ami magát családiasak és vendégvárónak hirdeti. Az is, az enteriőr csodálatos, a kiszolgálás gyors és kedves, alapvetően tiszta az egység, és a kevés helyi, akikbe belebotlottunk, segítőkész volt, kérés nélkül is elmagyarázták például, hogy merre van a grund.

A kocsmától kényelmes negyedórás séta a focipálya, ahová persze túl egyszerű lett volna a főbejáraton át megérkezni, helyette inkább hátulról, a lyukas kerítésen át közelítettük meg a vendégszektort. Potyázni persze nem szerettünk volna, de a rendes úton érkező óbudaiaktól megtudtuk, hogy nincs jegy, ingyenes a belépés.

Nagyjából 20-30 óbudai jött össze a meccsre, a túloldalt nem számoltam meg, de 100-200 között lehetett a nézőszám. Két kisebb és egy nagyobb zászlót/drapit tettek ki a hazai oldalon, mi kettő drapival készültünk. A barátságos hangulatot jól leírja talán, hogy a hazai oldalról többen is jelezték: átmehetünk a fedett hazai lelátóra, ha jön az eső. 

Itt még csak összesen tízen voltunk óbudaiak, azoknak a fele is a büfében vagy arrafelé menet. 

A Felsőpakony KSE a Pest megyei első osztályban szerepel, a mezőny hátsó felében: tavaly a 14., előtte a 13. lett, utóbbi szezonban a Budakalászt is megelőzve és majdnem kiejtve. Az idén 55 éves klub valaha volt legjobb eredménye a 2008-as ezüstérem a megyeegyben, de több szezont töltött el alsóbb szinten, mint itt. A Magyar Kupába a Pest megyei kupán át jutott el az együttes, ahol döntőt játszott, ám ott alulmaradt a Gödöllővel szemben.  

Az első félidőben egészen kiváló játékkal rukkolt elő a Kerület: a hazaiaknak lehetősége sem volt helyzetet kialakítani, a Kerület meg úgy szerzett három gólt, hogy benne volt még pár. Az első találat Borbélyé, egy gyors akció végén a 16-oson belül, de kisodródva beadás helyett szép gólt ragasztott a hosszúba. A második gólt a büféből láttam, egy beadásba belecsúszott egy hazai védő, nem volt szerencséje, a saját kapujába gurított ezzel. A harmadik gólról sikeresen lemaradtam a sörök elosztása miatt: igen, tálcával hoztuk a köröket, és éppen akkor tettem le a söröket kellő óvatossággal, amikor a gól született.

Itt akkor ki is térek a büfére, megérdemli: nehéz hol kezdeni, megyei szinten már a büfé mérete és kínálata is elképesztő. Üdítők, szendvicsek, melegszendvicsek, jégkrémek és persze sörök. Na de milyenek! A dobozos kínálatot meg sem néztem (pedig volt hűtő), ugyanis DAB-ot csapolnak. A megyei bajnokságban német sör van csapon, hihetetlen. Az ára 750 forint, ami annyira amúgy nem is vészes, színvonalra simán az NB II-t hozza ez a büfé, érdemes ott meccsre menni. 

A szünet után ott folytatta a Kerület, ahol abbahagyta, rögtön a kezdést követően Hutás talált be egy gyors akció végén, ezzel már 4–0 volt az állás. Sajnos a TVE itt befejezte a meccset, nyilván a sok fiatal becserélésével sem lett erősebb a gárda, de kicsit túl izgalmas lett a vége. Rögtön a 49. percben egy látványos góllal szépített a Felsőpakony, utána még maradt a vendég fölény, egy kapufáig jutottunk el, illetve egy fantomgólig: egy fejest követően zengett a "gól-gól-gól, óbudai gól!" rigmus, aztán jött a kirúgás. Nem csak a DAB aktív tesztelése miatt néztük be páran a helyzetet, sofőr és kismama is volt a lelátón, ők is örültek a gólnak, ami nem is volt gól, csak annak tűnt. Mindez a hozzánk közelebbi kapunál... A 72. percben egy újabb szemfüles és szép góllal a kint álló kapust átverve megint betalált a Felsőpakony, és közben a vihar is megérkezett.

Az esős időben már értelmezhető játék nem alakult ki az utolsó húsz percre, sőt, az idő előtti lefújás rémétől kezdtem tartani, kétszer is megdörrent az ég. Szerencsére a vihar elkerülte a pályát, csak a széle ért el minket, nem villámlott, így nem kellett lefújni a meccset. A 90. perc körül a kisebb füstölés miatt azért pár másodpercig megállította a játékot a spori, de az utolsó szó végül a kiváló nevű Matyi Mátyásé lett, aki a 92. percben beállította a 3–4-es végeredményt. 

Abszolút megérdemli az elismerést a Felsőpakony, a szurkolók és a rendezők is a hozzáállásuk miatt, a játékosok a második félidei teljesítményük miatt. Jobb volt a Kerület, volt olyan szakasza a meccsnek, amikor egy megalázóbb verés is elképzelhetőnek tűnt, de végül megmutatta a hazai klub, hogy milyen tartása van. Sokat azért nem kellett izgulni, de simább eredményt vártunk! 

A lefújás után jött az igazi zuhé.

Hazafelé kicsit elkapott még minket az eső, de a nayobb vihart megúsztuk. Végülis jobb, hogy nem bicikliztem, ha másképp nem, alulról biztosan jól eláztam volna a vizes utakon. A vasútállomásra amúgy kiértünk időben, de mint említettem, kimaradt a vonat, így a néhány helyi utassal együtt a Jokerben vészeltük át azt az egy órát, félszemünkkel a peront nézve, hátha mégis beesik a vonat. Nem jött, csak 19:53-kor, amúgy percre pontosan, kár, hogy egy kimaradt előtte, így nem adhatok csillagos 5-öst az ezer sebből vérző MÁV-nak.

Ez az eredeti fényezése a régi budapesti metrókocsikat is gyártó cég motorkocsijainak, részben a szín, de főleg a forma miatt Tégla névvel is illették az Uzsgyikat.

A kupában második körben bízok egy hasonló túrában, aztán valami óriásölést is szívesen néznék - írnám, hogy a Kerület-pályán, de Zuglóban lenne az, az óbudai hazai kupameccshez meg kellene érni a tavaszt. A bajnokságban a Gyirmót II jön a jövő héten, a pályafelújítás bája, hogy még nem tudjuk, mikor lesz a meccs - az adatbankban a BVSC-vel egy időpontban szerepel, ami nyilván fals. De addigra legalább már a kezemben lesz a bérletem, az első hazai után...