Számos oka van annak, amiért imádok ESMTK-meccsekre járni, de mind közül a legfontosabb: soha sem csalódok.

Amúgy sem vártam túl izgatottan a Sopron elleni hazait, a lefújás viszont egyenesen megváltásként hatott vasárnap kora délután.

A terveimnek megfelelően indult a vasárnapom, aztán jött pár gyomros, de végül minden jóra fordult - leszámítva a Kerület meccsét.

Természetesen tudom, hogy a bányásznapot szeptember első vasárnapján tartják, ám nálam ez most csúszott egy hónapot: október első vasárnapjának délutánján két bányászcsapat otthonába is kilátogattam.

Küszködött a Kerület, de a meccs végére esélye sem maradt a pontszerzésre a Bicske ellen. 

Azt hiszem, túl vagyok az év legsűrűbb hopperkedésén, ráadásul közben egy kicsit a kulináris élvezetekben is elmerültem a hétvégén.

Az idei szezonban unalmas meccset még nem játszott a III. kerületi TVE, de ennek nincs miért örülni.

Nem maga a vereség ténye a pofon, hanem a meccs alakulása - meg számomra az egész érzelmi hullámvasút is, aminek sajnos az alján sikerült kiszállni. 

Július 28-án indul a magyar futballidény az NB I-től az NB III-ig. Nyilván az utóbbi a legérdekesebb számomra.

Lezajlottak az NB III-ért vívott osztályozók, a vártnál is simábban jutott fel a Csepel, Tatán igazi fiesztát teremtettek a fővárosi szurkolók.