Nem kell hozzá nagy teljesítménytúrázónak lenni (mint ahogy én sem vagyok az), hogy az ember számára ismerősen csengjen a Gerecse 50 neve. A Kinizsi 100 után talán a legismertebb magyar teljesítménytúra, aminek az ötven kilométeres táv mellett vannak rövidebb verziói is. Korábban a Gerecse 20 és a Gerecse 30 volt meg nekem, most viszont egy kicsit alternatívabb változatot találtam ki a barátságos húsz kilométeres távra.
Már a kiindulópont is eltér a hivatalostól, de egyébként elég nagy részben lesz átfedés a Gerecse 20, és kisebb részben a Gerecse 50 útvonalával.
Tatabánya–Turul–Vértestolna–Hajagos–Tardos
Tatabányán a vasútállomás és a buszállomás egymás mellett fekszik, ráadásul egy pláza tövében, ez tökéletes indulópont egy kiránduláshoz ebben a festői bányászvárosban. Innen már elvileg a piros sáv jelzést követjük, de a városi szakaszon nem feltétlen érdemes a jelzésekre hagyatkozni. A vasútállomástól a Mozdony utcán megyünk ki a Győri úthoz, amin egy aluljárón kelünk át, majd egy parkon kell átmenni. Az Álmos vezér útján haladunk az 1-es út felé, majd az Edutus főiskola mellett jutunk ki oda. Az 1-es út után az M1-es alatt is át kell menni, ezt követően a jelzést követve egy lépcsőhöz jutunk, ami felvisz a Turulhoz.
A Turul lényegében az egyetlen érdemi nevezetessége a városnak, ám mindenképp ajánlom a megtekintését, nemzeti érzelműként lenyűgöző látvány, de akit ez kevésbé hat meg, annak a kilátást emelném ki: felülről nézve sokkal mókásabb képet mutat a sok lakótelep. Alternatívaként még az Esterházy-kőfülkét lehet érdemes megnézni.
A Turultól továbbra is a piros sávot kell követni egészen a piros kereszttel való elágazásig, ami körülbelül egy kilométer a szobortól. Innen a piros kereszten haladunk tovább, ami egy kilométer múlva a sárga sávba fut bele. Ezen a jelzésen mindössze hétszáz métert megyünk, után a sárga körre térünk le. A sárga kör egy idő után kék körré változik, de ez ne zavarjon meg minket, ezen a jelzésen kell menni egészen Vértestolnáig, ami bő 4,5 kilométer. Sajnos Vértestolnának a másik végén van a focipálya, de ettől még érdemes megtenni ezt az oda-vissza 1,6 kilométer kitérőt a piros kereszten (avagy a Kert utcán). Gáz vagy nem, nincs fotóm innen (sem, ez a poszt sajnos most elég gyenge képileg, pedig szinte a teljes említett útvonalat bejártam), pedig a Gerecse 20-on ellenőrző pont is van a focipálya mellett.
A pályától visszamegyünk a piros kereszten a kék körig, majd a kék kereszten elérjük az országos kéket a falu határában. Az országos kéken laza hét kilométert teszünk meg a Hajagos érintésével, utána előbb a kék háromszög, majd a kék kereszt jelzéseken Tardos felé vesszük az irányt. Ez a hét kilométeres szakasz igazi, klasszikus erdei túra, ráadásul nagyrészt emelkedő, a csúcspont 443 méter lesz a Hajagos után.
Tardosra a kék kereszt jelzésen beérve, nyolcszáz méterre a kék sávról való leágazásról egy régi focipályát találunk. Nem tudom, mikor használták ezt utoljára, de érdekes látványosság, így a járvány alatt elég jól hozza egy átlag grundhopper életérzését.
Innen tovább balra a második utcán, a Kossuth Lajos utcán jutunk el Tardos ma is használt focipályájára, ami remek végpontja is a túrának, hiszen éppen el is értük a húsz kilométert. Na jó, egy hétszáz méter még belefér a Béke utcán a buszmegállóig, hogy legyen mivel visszajutni Tatabányára...
A Tardosi FC a Komárom-Esztergom megyei harmadosztály északi csoportjában szerepel, akárcsak az említett Vértestolnai TE. A különbség az, hogy a tardosiak most a harmadik helyen állnak, míg a tavalyi csonkaszezont az élen zárták, de nem vállalták a magasabb osztályt, míg a Vértestolna nulla ponttal az utolsó, így zárta a tavalyi idényt is. Unikális élmény lehet mindkét csapat meccse, mindketten február 28-án játszanak legközelebb otthon, ám sajnos egy óra különbséggel, így választani kell a mérkőzések között.
A legutóbbi részhez hasonlóan alternatíva lehet a túra fordított irányban való megtétele, ez esetben viszont a megyei harmadosztály helyett Tatabányán nézhetünk meccset: vagy NB III-at, vagy a Budaörsnek "hála" NB II-t, igaz, ezekhez a városon belül vagy utazni kell egy kicsit, vagy egy nagyobbat sétálni, ugyanis a Grosics Gyula Stadion az alsógallai vasútállomáshoz van közelebb, nem a központhoz.
Ha már felmerült a tardosi kezdés, akkor szintén húsz kilométeres táv a Gerecse-csúcs érintésével Lábatlan, ami egy komolyabb túra az emelkedők miatt, meg jóval kisebb is az átfedés is így a Gerecse 50-nel, de érdekes lehet. A Lábatlani ESE pályájáról a Facebookon már megemlékeztem, a csapat a Tardoshoz és a Vértestolnához hasonlóan a Komárom-Esztergom megyei harmadosztály északi csoportjában szerepel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.