Lehetett volna ez még szebb, de ahogy a klasszikus is tartja: az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.
Lehetett volna ez még szebb, de ahogy a klasszikus is tartja: az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.
A bajnoki cím pedig a tortából kiugró meglepetésvendég (ízlés szerint egy tetszőleges modelltől kezdve Kenesei Krisztiánon át valamelyik Kerület-legendáig bárki lehet) lett volna, de az már nem jön össze. Pár percig azért már lélekben érezhettük a siker ízét vasárnap, de az idei szezonra ebből ennyi jutott.
Az utolsó fordulóig teljesen nyitott maradt a kiesés kérdése a BLSZ I-ben.
A Kerület simán nyert a Veszprém ellen, és a többi eredmény is számára kedvezően alakult. Lehet ezt még fokozni? Éppenséggel még van hova!
Ki ellen jöjjön össze a gála, ha nem az ellen a csapat ellen, aki ősszel a legnagyobb csapást mérte ránk?
Egy héten belül két BLSZ III-as meccsen is jártam, egy posztba sűrítem az élményeimet a budapesti amatőrfoci szépségeiről.
Csornán folytatta sorozatát a Kerület: megint nehezen sikerült legyőzni egy kiesőcsapatot, de a győzelem azért megvan.
Az Amatőr Kupa 59 éve íródó történetében (57 döntőt rendeztek az ideivel együtt, kettő kimaradt) mindössze második alkalommal tudta fővárosi csapat elhódítani a kupát. Óbudai először.
Összességében simán hozta a kötelezőt a Kerület, de a védelem ismét megingott párszor, emiatt a vártnál többet kellett izgulni.
A Tatabánya számára az utolsó előtti lépés, a Kerületnek az utolsó esély volt a bajnoki címre a vasárnapi rangadó.