Az augusztus 20-ai hosszúhétvégét (megtoldva fél-fél nappal) Prágában töltöttem, és természetesen jártam is kint meccseken. Ezúttal két posztban fogok beszámolni az eseményekről, első körben egy szimpla meccsbeszámoló helyett megpróbálom bemutatni, miért olyan imádnivaló a Bohemians Prága, míg a második részben két alsóbb osztályú mérkőzésről írok majd.

Nem csak egy félidőn át, hanem egy egész meccsen játszott jól a Kerület, ez meg is hozta a gyümölcsét három nagyon értékes pont formájában.

Annak ellenére, hogy továbbra sem akarok tisztán szurkolói blogot csinálni, most egy ilyen bejegyzés következik a Kerület–Dorog meccsről.

Tudni lehetett előre - én is megmondtam -, hogy ez lesz az NB II-ben: nem a Kerület az esélyes, hozzá kell szokni a vereségekhez, és meg kell majd becsülni minden gólt és pontot. A szurkolónak persze legyenek elvárásai, de nem árt a földön maradni.

Rendesen beleszaladt a késbe a III. kerületi TVE a Budafok ellen az NB II. nyitányán, pedig a játék képe alapján azért nem volt ekkora a különbség a csapatok között. Persze jobb volt a BMTE, nem érdemtelenül nyert, de ahhoz, hogy ez 4–0 legyen oda, kellett az NB I-es és az NB II-es rutin.

Csütörtökön az Újpest a liechtensteini Vaduzt fogadta az újonnan elindult Európai Konferencia Liga második selejtezőkörében. Azt hiszem, hogy a kamaszkornál idősebb Újpest-szurkolók számára nem kell részleteznem, milyen érzéseket vált ki a Vaduz neve az emberből, de a már az előző körben búcsúzó Videoton szurkolói számára is ismerős lehet az ellenfél - bizony, a Vaduz eddig százszázalékos mérleggel rendelkezik a magyar klubok ellen nemzetközi kupákban a továbbjutást illetően.

Véget ért az Európa-bajnokság, a magyar válogatott kiválóan állta a sarat, a bosszantó angolok végül hazai pályán elbuktak, a számomra mindig szimpatikus olaszok nyerték a tornát. Szinte minden tökéletes, mégsem tudom csak pozitív érzésekkel zárni az Eb-t, és nem csak a rendkívül idegesítő térdelés miatt.

Nem tudom, ki mennyire ismeri a pubhopper kifejezést, én mindenesetre nem szeretném meghonosítani. Ugyanakkor elég jól leírja, amit a baráti társaságommal szoktam művelni Csehországban évente pár alkalommal, kiegészítve azzal, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de mind lelki grundhopperek is vagyunk, tehát a cseh vendéglátóegységek (ez most nem modoroskodás akart lenni, a "kocsma" tényleg nem írja le ezt jól, csak egy részhalmaza a hospoda, restaurace, pivnice és persze kocsma által alkotott egésznek) látogatása mellett meccsekre, vagy legalább focipályákra is ki szoktunk nézni. A június végi kiránduláson sajnos csak utóbbira volt lehetőség, meccset csak tévében láttunk.

Tökéletes érzékkel, az Eb egyik szünnapján készítette el az MLSZ a másodosztály sorsolását, bő egy hónappal a rajt előtt. Természetesen nagyon vártam már ezt a napot, végre lehet tervezni az őszi szezont!

Karnyújtásnyira volt a magyar válogatott egy bravúros pontszerzéstől a hazai Eb-meccsén, ám végül – az eredményt tekintve - sima portugál siker született. Ettől még óriási élmény volt a meccs a helyszínen.