Egy BLSZ III-as bajnokin értesültem a budapesti bajnokságok átszervezéséről, és mivel annyira nagy híre nem ment ennek, ezért épp itt az ideje átvenni a változásokat - mindezt persze egy meccsbeszámoló keretében, a magyar klubfutball egyik kultikus helyszíne mellett.

Ugyan kicsit szeretek dobálózni azzal, hogy egy meccs vagy pálya miért történelmi, ezúttal olyan helyen jártam - első alkalommal -, amire túlzás nélkül lehet mondani/írni, hogy a magyar foci történelmében fontos szerepet játszott, egy igazi magyar grundhopper számára pedig már-már kötelező…

Az idei év elején adták át Balatonalmádi új focipályáját - ha már a régire nem jutottam ki, legalább az újat felavattam még ebben a szezonban.

Fél év után mehettem végre újra normálisan meccsre, ráadásul nem sokon múlt, hogy rögtön egy bajnokavatón térjek vissza a lelátókra. A katarzis ugyan elmaradt, de így is csodás érzés volt újra a lelátóról meccset nézni, szurkolni.

Bár nem mindenki számára - a poszt írása közben például még én is pária vagyok -, és nem tudni, mennyi időre, mennyire véglegesen, de a május csak elhozta a stadionok nyitását, végre lehet rendesen meccset nézni.

Nagy nehezen otthon tartott ugyan egy pontot a Siófok a mögöttünk hagyott hétvégén, de ez még közel sem biztos, hogy elég a bennmaradáshoz. Ráadásul jó eséllyel költözik is a klub a Balaton partjáról a következő szezonban.

Megint lehajoltam egy ilyen címért, nem terveztem, de a Dunakeszi idei szereplését és eredményeit látva adja magát a dolog, a csapat kedvenc ellenfele a bajnokságban ugyanis a Cso-Ki Sport nevű együttes.

A Kerület hétvégi győzelmével 11 pontra nőtt a csapat előnye, innen már nem szabad elrontani a feljutást. Na de lesz-e, lehet-e szurkolói onánia az őszi szezonban, vagy azt is elveszi tőlünk a járvány?

Egykoron az Aranycsapat is edzett itt, azóta a természet visszafoglalta a grundot, de a nyomai még ma is egyértelműen felfedezhetőek a létesítménynek.

Ez az örökérvényű igazság a Bakonynána edzőjétől hangzott el a Felsőörs utáni találkozót követően. Hogy miért, az kiderül a következő meccsbeszámolóból, ami egyben az első áprilisi meccsélményem.