Az NB III-ban rég nem sikerült ilyen rossz sorozatot összehozni.

Számos oka van annak, amiért imádok ESMTK-meccsekre járni, de mind közül a legfontosabb: soha sem csalódok.

Amúgy sem vártam túl izgatottan a Sopron elleni hazait, a lefújás viszont egyenesen megváltásként hatott vasárnap kora délután.

A terveimnek megfelelően indult a vasárnapom, aztán jött pár gyomros, de végül minden jóra fordult - leszámítva a Kerület meccsét.

A stuttgarti skót–magyar után nehéz lenne azt mondani, hogy az év meccse volt számomra a bosnyák–magyar, és még az év túrája is véleményes. Mégis egy kiváló hosszúhétvégén vagyok túl, óriási élmény a Balkánon meccset nézni és nyerni.

Természetesen tudom, hogy a bányásznapot szeptember első vasárnapján tartják, ám nálam ez most csúszott egy hónapot: október első vasárnapjának délutánján két bányászcsapat otthonába is kilátogattam.

Küszködött a Kerület, de a meccs végére esélye sem maradt a pontszerzésre a Bicske ellen. 

Kettő meccsbeszámoló egy posztban a szombati napomról.

Azt hiszem, túl vagyok az év legsűrűbb hopperkedésén, ráadásul közben egy kicsit a kulináris élvezetekben is elmerültem a hétvégén.

Nem kellett sokat izgulni a Kerület mohácsi kupameccsén.