A Magyar Kupa harmadik fordulójának első játéknapján egy csodálatos meccsélményben volt részem, most sem csalódtam az ESMTK-ban!

Két óbudai csapat meccsén voltam kint a hétvégén, a mérleg 0–6. Mégsem mondanám azt, hogy nem érte meg kimenni, vagy azt, hogy ne lett volna ez egy jó hétvége.

Végre egy olyan meccs Óbudán, amit nem kell magyarázni, nem kell elemezgetni - csak élvezni.

A játék összképe alapján megérdemelten verte a Veszprém a III .kerületi TVE-t szerdán. Nem mondom, hogy az első félidő tökéletes lett volna, de nem vártam olyan összeomlást, ami a szünet után jött.

Nagy szerencsém, hogy nem a saját káromon tanultam ezt meg, pedig azért nem a pontos érkezés a legfőbb erényem. A tíz perc alatt esett négy gól önmagában is ritka, hát még az első tíz percben!

Ahogy azt várni lehetett, Zsámbékon egy pillanatig sem kellett izgulni a győzelemért, de közel sem volt tökéletes a Kerület játéka. Persze nem most kellett a maximumot kihozni.

Nehezen indult, később akár gála is lehetett volna, a vége viszont túlságosan is izgalmasra sikeredett: megvan a Kerület első idei győzelme a bajnokságban.

A futball egyik alaptörvénye csúnyán megmutatta, hogy miért egy alaptörvény. 

Bár még javában zajlik a nyár, sőt, most van az igazi nyaralós szezon, hamarosan elkezdődnek a küzdelmek a magyar bajnokság első három osztályában. 

A megyei I-es osztályozót kettős győzelemmel tudta le a PEAC, ezzel a Pécsi Egyetem csapata beállította a valaha volt legjobb eredményét, és feljutott az NB III-ba. A Zsámbéknak és a PEAC-nak egyaránt a hatcsoportos NB III megízlelése volt eddig a csúcs a klubtörténelem során.