Salgótarjánban csodálatos fekvésű stadion várja az ellenfeleket. Érdeklődés még csak-csak van vagy lenne, de a kilátástalan foci miatt egyre kevésbé jó a hangulat a Dolinkában.

Három prágai meccsen (és temérdek sörön) vagyok túl, szóval jól telt a hétvégém - bár máris rég volt. Megpróbálom egy posztba sűríteni az eseményeket, de nem jut minden meccsre ugyanannyi szó.

Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, a két meccsemet most egy posztban foglalom össze, hiszen a Kerület–Diósgyőrön amúgy is szinte mindenki kint volt óbudai részről, aki mégsem, az tévében láthatta a mérkőzést.

Sokáig nem hittem volna, hogy ismét tétmeccsen tudok új pályát avatni Óbudán, de ez is megtörtént.

Majdnem tökéletesre sikerült a szombathelyi túra a Kerülettel, bár nem bántam volna, ha kicsit korábban érek haza, és ha nem kell sietnem odafelé annak ellenére, hogy időben indultam. Nem lehet mindig szerencsém a vonatokkal, a lényeg meg amúgy is a három pont, és az eddig szinte tökéletes…

Ezen a hétvégén egy megyei harmadosztályú meccse voltam kint, és ahogy azt várni lehetett, prémium szórakozás lett belőle.

Kilátogattam a Somogy megyei I. osztály nyitófordulójának egyik meccsére - ez az egyik megye a kettőből, ahonnan tavaly a könnyítések ellenére sem vállalta az osztályozót/feljutást senki. 

Sok a nyitott kérdés a Gázgyár jövőjével kapcsolatban, de a legfontosabb azért biztos: lesz felnőtt foci a Sujtás utcában jövőre is. Kérdés, milyen áron.

Két évvel a III. kerületi TVE NB III-as bajnoki címe után ismét bajnokot avattak a Kalap utcában, de sajnos nem azon a pályán és nem abban az osztályban, ahol én szerettem volna még a szezon elején.

Időnként jó kiszakadni a nemzetközi mércével nézve egyébként szintén amatőr nemzeti bajnokságok világából, és belevetni magam az igazán őszinte fociba.