A Kerület simán nyert a Veszprém ellen, és a többi eredmény is számára kedvezően alakult. Lehet ezt még fokozni? Éppenséggel még van hova!

Ki ellen jöjjön össze a gála, ha nem az ellen a csapat ellen, aki ősszel a legnagyobb csapást mérte ránk?

Egy héten belül két BLSZ III-as meccsen is jártam, egy posztba sűrítem az élményeimet a budapesti amatőrfoci szépségeiről.

Csornán folytatta sorozatát a Kerület: megint nehezen sikerült legyőzni egy kiesőcsapatot, de a győzelem azért megvan.

Az Amatőr Kupa 59 éve íródó történetében (57 döntőt rendeztek az ideivel együtt, kettő kimaradt) mindössze második alkalommal tudta fővárosi csapat elhódítani a kupát. Óbudai először.

Összességében simán hozta a kötelezőt a Kerület, de a védelem ismét megingott párszor, emiatt a vártnál többet kellett izgulni.

A Tatabánya számára az utolsó előtti lépés, a Kerületnek az utolsó esély volt a bajnoki címre a vasárnapi rangadó. 

Ismét a megyei bajnokságok csodálatos világának szenteltem a szombat délutánom egy részét, és ez megint jó döntésnek bizonyult.

Szombaton egy decens biciklitúra végén Nógrád megyében néztem meg egy bajnokit - nem csalódtam.

A húsvéti hosszúhétvégét Ostravában töltöttem negyedmagammal, a célunk elsősorban Csehország harmadik legnagyobb városának megtekintése volt, valami ilyesmi fontossági sorrendben: első helyen a sör- és gasztrokultúra felfedezése állt, a másodikon az épített környezet nézegetése, ezt követte a foci, és számomra még a Tatra villamosok csodálása is szerepelt a listán.