Majdnem tökéletesre sikerült a szombathelyi túra a Kerülettel, bár nem bántam volna, ha kicsit korábban érek haza, és ha nem kell sietnem odafelé annak ellenére, hogy időben indultam. Nem lehet mindig szerencsém a vonatokkal, a lényeg meg amúgy is a három pont, és az eddig szinte tökéletes…

Nehezen, de megérdemelten jutott tovább a Kerület a Magyar Kupában, este pedig már a sorsolást is megtartották. Jön a Diósgyőr.

Júniusban egyszer már volt egy Gázgyár-búcsúztató, ám az idei szezont is a megszokott ASR Gázgyár néven kezdte meg a csapat. A legújabb infóim szerint viszont ez az utolsó szezon, amikor a Gázgyár megnevezés szerepel a klubnévben.

Ezen a hétvégén egy megyei harmadosztályú meccse voltam kint, és ahogy azt várni lehetett, prémium szórakozás lett belőle.

Ami mondjuk három forduló után nem olyan nagy szó. Jó lenne végre 15 percnél hosszabb ideig is teljes erőbedobással, jól játszani látni a Kerületet.

Ismét bebizonyosodott, hogy a Magyar Kupa első egy-két fordulója a legjobb dolog, ami a klubfutballban történhet.

Csak az idei évre szól, természetesen nem végleges a Kerület búcsúja a Kalap utcától/Hévízi úttól, de azért sikerülhetett volna szebbre az alkalom. Bár így volt igazán autentikus.

Megadtam a módját az első fordulónak, cserébe legalább nyert a Kerület - habár azért joggal bizakodhatunk benne, hogy fogjunk ennél jobban játszani is látni a csapatot.

Akik olvasnak rendszeresen és/vagy ismernek, azok tudják jól, hogy nem szeretek és nem is szoktam sokat felkészülési meccsekre járni. Szezononként egy azért mindig befigyel, hiszen nehezen bírom foci nélkül.

Lezajlottak az NB III-ért vívott osztályozók, ezek közül a Gárdony-Agárd–Szeged-GA II meccsen voltam kint, ahol már az első párharcon eldőlt a feljutás. Könnyen lehet, hogy mégis mindkét klub a harmadosztályban szerepel majd jövőre.