Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, a két meccsemet most egy posztban foglalom össze, hiszen a Kerület–Diósgyőrön amúgy is szinte mindenki kint volt óbudai részről, aki mégsem, az tévében láthatta a mérkőzést.

Rangadót nyert a Kerület szombaton, ezzel a kupa most tényleg jutalomjáték lesz a bajnokság szünetében.

Sokáig nem hittem volna, hogy ismét tétmeccsen tudok új pályát avatni Óbudán, de ez is megtörtént.

Majdnem tökéletesre sikerült a szombathelyi túra a Kerülettel, bár nem bántam volna, ha kicsit korábban érek haza, és ha nem kell sietnem odafelé annak ellenére, hogy időben indultam. Nem lehet mindig szerencsém a vonatokkal, a lényeg meg amúgy is a három pont, és az eddig szinte tökéletes…

Nehezen, de megérdemelten jutott tovább a Kerület a Magyar Kupában, este pedig már a sorsolást is megtartották. Jön a Diósgyőr.

Júniusban egyszer már volt egy Gázgyár-búcsúztató, ám az idei szezont is a megszokott ASR Gázgyár néven kezdte meg a csapat. A legújabb infóim szerint viszont ez az utolsó szezon, amikor a Gázgyár megnevezés szerepel a klubnévben.

Ezen a hétvégén egy megyei harmadosztályú meccse voltam kint, és ahogy azt várni lehetett, prémium szórakozás lett belőle.

Ami mondjuk három forduló után nem olyan nagy szó. Jó lenne végre 15 percnél hosszabb ideig is teljes erőbedobással, jól játszani látni a Kerületet.

Ismét bebizonyosodott, hogy a Magyar Kupa első egy-két fordulója a legjobb dolog, ami a klubfutballban történhet.

Csak az idei évre szól, természetesen nem végleges a Kerület búcsúja a Kalap utcától/Hévízi úttól, de azért sikerülhetett volna szebbre az alkalom. Bár így volt igazán autentikus.