Ami mondjuk három forduló után nem olyan nagy szó. Jó lenne végre 15 percnél hosszabb ideig is teljes erőbedobással, jól játszani látni a Kerületet.

Csak az idei évre szól, természetesen nem végleges a Kerület búcsúja a Kalap utcától/Hévízi úttól, de azért sikerülhetett volna szebbre az alkalom. Bár így volt igazán autentikus.

Megadtam a módját az első fordulónak, cserébe legalább nyert a Kerület - habár azért joggal bizakodhatunk benne, hogy fogjunk ennél jobban játszani is látni a csapatot.

Akik olvasnak rendszeresen és/vagy ismernek, azok tudják jól, hogy nem szeretek és nem is szoktam sokat felkészülési meccsekre járni. Szezononként egy azért mindig befigyel, hiszen nehezen bírom foci nélkül.

Nem mondhatnám, hogy óriási lelkesedéssel várom a szezonkezdést, de legalább nem fogok majd akkorát csalódni, mint tavaly az első fordulóban!

Lezajlottak az NB III-ért vívott osztályozók, ezek közül a Gárdony-Agárd–Szeged-GA II meccsen voltam kint, ahol már az első párharcon eldőlt a feljutás. Könnyen lehet, hogy mégis mindkét klub a harmadosztályban szerepel majd jövőre.

A tavasz közel sem úgy sikerült Óbudán, ahogyan sokan vártuk vagy legalább reméltük, de a csornai túra legalább tökéletesre sikerült. 

Méltó zárása volt a Kerület idei szezonjának a Budaörs elleni 0-0.

A szezon legjobb játékával sikerült megmutatni, hogy miért méltatlan a Kerület helyezése a bajnokságban.

Labdabirtoklásban és passzok számában könnyen az ellenfele fölé nő a Kerület, viszont a győzelemhez gólok, a gólokhoz meg helyzetek kellenének.